S hogy miért tartott tovább a tervezés, mint maga a kivitelezés?
– Mivel műemléki épületről van szó, mindent alaposan át kellett beszélni a restaurátorokkal. A szakemberek a Pucher-féle módosításokat is műemléki védelem alá helyezték, így ezeket is meg kellett tartani. Kérdés volt ugyanakkor, hogy a belső kialakításakor mennyire maradjon klasszicista a hangulat. Természetesen ott, ahol tényleges munka folyik, modern bútorokkal rendeztük be az egyterű, ám a szekrények segítségével némileg szeparált helyiségeket, de például a fogadótérben a fotelekkel, asztalokkal, szekrényekkel, a tapétával, a kandallóval igyekeztünk visszaadni valamit abból a korból, amelyben Hild élt – fogalmaz Kokas László.
A tervező emellett a hátsó traktust is megváltoztatta, kibővítette egy nagyjából ötven négyzetméteres szárnnyal (ahogy a svájci lakot is szimmetrikusra toldotta), amely kellően barátságos hangulatot áraszt a nagy ablakokon keresztül beeső fényben, és jól illeszkedik az épülethez. Kokas elárulta, hogy a telken egykor üvegház is állt, valaki pedig éppen üvegházhoz hasonlította ezt a bővítését – ő maga épp ezért bókként könyvelte el.
A szakmai visszajelzések egyébként minden esetben pozitívak voltak a felújítás kapcsán, amely ügyesen megőrizte az épület eredeti, klasszicista hangulatát, ugyanakkor nem látható módon kellően hasznos modernizáción is átesett. – Arra törekedtünk, hogy a helyiségeken belül ne botoljunk modern alkalmatosságokba, ne legyen a falakon radiátor vagy légkondicionáló. A fűtést és a hűtést is a falakba, a padlóba és a plafonba szereltük, ezek viszont a legújabb technológiát felhasználva készültek el, például a fűtés geotermikus módon történik – mondja Kokas László.
A nagyjából egy éve befejezett felújítás, amely közel 830 millió forintból valósult meg, igen jól sikerült. A hatalmas kert még a téli, kopár arcát mutatva is impozáns és rendezett (bár többen kifogásolták a fakivágásokat, cserébe például Kokas László a szintén egykori hangulat érdekében gesztenyefákat is telepíttetett az ingatlan Budakeszi út felőli oldalára), s a fák között egy hatalmas cédrus is megbújik. Maga az épület kicsit távolabbról, például a bejárattól vagy a parkolóból nézve szépen illeszkedik a környezetébe, az embernek a méretkülönbséget figyelmen kívül hagyva még talán az amerikai elnök lakó- és munkahelye, a Fehér Ház északi frontja is beugorhat róla, azzal együtt, hogy színe a halványsárga és törtfehér keverékeként írható inkább le. A pusztuló, akkor még sárga ház előtt korábban egyébként semmi sem állt, így ide Kokas László egy kis, kör alakú teret, közepére egy csobogót tervezett, amely kiemeli a méltóságteljes, oszlopsoros, timpanonos bejáratot.
