Tizenhárommilliárdból újul meg a historizáló épület

Karácsonyra ismét járhatóvá válik, de csak ősszel nyílhat meg újra a Párizsi udvar a Petőfi Sándor utcában.

Vékony Zsolt
2017. 12. 20. 15:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Aki gyakorta fordul meg a Ferenciek terén, már biztosan nagyon kíváncsi arra, vajon mikor hull le végre a „lepel” a Királyi bérházzal szemben álló épületről, amelynek lassan két éve zajlik a felújítása. A Párizsi udvar hamarosan ismét a régi pompájában, új funkcióval felruházva mutathatja meg magát, s szerencsére nem csak a tehetősek számára lehet kiváltság egyes részeinek bejárása.

A Párizsi udvar hotelként, a The Unbound Collection by Hyatt franchise második európai partnereként fog működni, és várhatóan 2018 őszén nyílik meg. Egy tegnap megtartott háttérbeszélgetésen Hermesz János, a Párizs Property Kft. projektmenedzsere elmondta, az elmúlt fél év során olyan súlyos statikai problémák vetődtek fel, amelyek nem várt mértékben hosszabbították meg a kivitelezésre szánt időt. – Bár a Párizsi udvar azzal büszkélkedhet, hogy Magyarországon ez az egyik első vasbeton szerkezetű épület, rá kellett jönnünk, maga a kivitelezés nem a legjobb minőségű anyagok felhasználásával zajlott. Emiatt közel 1500 négyzetméternyi födémet voltunk kénytelenek visszabontani – fogalmazott a nagyjából 700 millió forintos többletköltséggel járó pluszmunkával kapcsolatban Hermesz, aki hozzátette, a korábban az épületben megtalált, tízmillió forint értékű Zsolnay kerámiáknak nagyjából a felét ugyanakkor fel tudják használni.

Szintén jó hír, hogy az építkezés miatt eddig lezárt Petőfi Sándor utca december 23-án végre újra megnyílik az autó- és gyalogosforgalom előtt. Bár a kivitelezőnek továbbra is szüksége van az épület mellett munkaterületre, azt áttelepítik a ház Ferenciek tere felőli oldalára, ahol a buszmegálló áthelyezésével oldják meg a problémát – ideiglenes járdán azonban ezután is megközelíthető lesz például az Erzsébet híd. A Ferenciek tere 11. szám alatt lakóknak azonban egy ideig még várniuk kell arra, hogy a Párizsi udvaron keresztül tudják megközelíteni otthonukat.

A Hyatt amerikai szállodalánc egyébként komoly minőségi előírásokat is megfogalmazott a berendezések és szolgáltatások kapcsán, hogy azok megfeleljenek a nemzetközileg előírt sztenderdeknek. Fazekas Tamás, a Párizsi Udvar Hotel igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, arra is kaptak például előírást, milyen minőségű szőnyegek szükségesek a szobákba, vagy hogy milyen bútorokkal kell berendezni azokat. De még az ágymatracok minősége sem mindegy, ezeket külön fogják legyártatni a 110 szobába. A nagyjából 13,2 milliárd forintból megújuló épületben ezenfelül wellness- és fitneszrészleg, étterem, bár és kávézó is található majd. A vendéglátóegységek a passzázsban kapnak majd helyet, ahová bárki betérhet egy ebédre, kávéra, vagy csak úgy nézelődni.

A Párizsi udvar helyén egyébként eredetileg a Pollack Mihály tervezte, 1817-ben elkészült Brudern-ház állt, amely hazánk egyik első, modern értelemben vett üzletháza volt, s a szájhagyomány úgy tartja, Pollack a párizsi Passage des Panoramas mintájára alakított ki benne fedett üzletsorfolyosót – emiatt a lakosság hamar Párisi-házként kezdte emlegetni az épületet. Az ingatlan állaga a XIX. század végére erősen leromlott, így bontásra ítélték. 1906-ban a telket megvásárolta a Belvárosi Takarékpénztár, hogy ott alakíthassa ki új központját.

A tervpályázatot Korb Flóris és Giergl Kálmán nyerte, az igazgatóság végül mégis Schmahl Henriknek adta a munkát (az ő nevéhez fűződik többek között az Uránia mozi épületterve is). Az építkezés 1909-ben indult meg, s jelentős késéssel, a tervező halála után adták csak át, 1914-ben. Schmahl nemcsak a pénzintézeti elvárásoknak felelt meg, hanem a korábbi épület földszinti funkcióit is meghagyta, „Párisi udvar” néven passzázst alakított ki az üzletek számára. Az eklektikus, mór és gót stílust keverő, historizáló ház kivitelezése során számos magyar és külföldi vállalkozás működött közre. A passzázs hatszögű terét a Haas és Somogyi cég által gyártott préselt üveggel, úgynevezett luxfer prizmákkal fedték le. A kerámiaburkolatok egy részét a Zsolnay-gyár készítette (bár Schmahl német cégek segítségét is igénybe vette ezen a téren). A Villeroy & Boch pedig a pénztárcsarnok fajanszmunkáit és a passzázs padlóburkolatát készítette.

Az üzletházat a szocializmus során államosították, és 1960 tavaszán az IBUSZ kapta meg használatra. Bár kisebb javítási, átalakítási munkákat is végeztek az eltelt évtizedekben az épületen, zömük inkább ártott, mint használt az eredeti, mindig is igen impozáns ingatlannak, amely a rendszerváltás éveiben már gyakorlatilag üresen állt. Egy-két külföldi film forgatásán túl (Underworld; Suszter, szabó, baka, kém) sokáig a hasznosítása, illetve a felújítása is kérdéses volt, mígnem az V. kerületi önkormányzat 2014-ben 2,1 milliárd forintért eladta a Mellow Mood Group projektcégének, a mostani munkálatokat végző Párizs Property Kft.-nek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.