A nyálcsorgató amerikai elnök mint malacpofa

Reszkető Szabadság-szobor, avagy Trump hatása a művészetekre: az egykori ingatlanmogul új műfajokat is inspirál.

Pedig nem mondhatjuk, hogy az elnök irtózna a művészetektől, a szép festményeket például egészen biztosan kedveli. Nem véletlen, hogy a Fehér Ház nem is olyan rég kölcsönkérte a Guggenheim Múzeumtól Vincent van Gogh 1888-as, Tájkép a hóban című festményét a házaspár magánlakosztálya számára. A kérésnél talán csak a válasz volt megdöbbentőbb. A múzeum vezetősége, bár a holland festőzseni remekét nem adta kölcsön, helyette felajánlott egy kortárs műalkotást, méghozzá egy működőképes, tizennyolc karátos aranyvécét. A gazdagok pénzszórását kritizáló műalkotás címe: America. Az igen értékes árnyékszék ráadásul egy évig a múzeum mosdójában állt, és a látogatók is használták. Sajnos arról nincs információ, hogy végül a Fehér Ház mit válaszolt a nem mindennapi ajánlatra.

###HIRDETES###

Jobban járt az elnök lánya, Ivanka Trump, akiről tudvalevő, hogy kedveli a kortárs művészeteket. Ivanka 2014-ben 36 ezer dollárért vásárolta meg az amerikai képzőművészet egyik fenegyerekének tartott Richard Prince egyik művét. A kép egy Ivanka Instagram-oldaláról származó fotóról készült screenshot, azaz képernyőmentés, Prince kommentjével kiegészítve. (Érdemes megemlíteni, hogy Prince tevékenységét nem mindenki hajlandó művészetként elismerni.) A kép egyébként Ivankát ábrázolja, amint egy fodrászszalonban éppen szelfit lő magáról. Nem is lett volna semmi baj, ám amikor Trumpot elnökké választották, Prince művészi érzékenységét igencsak zavarta, hogy az egyik munkája az elnöki család birtokában van. Így aztán levelet írt Ivankának, hogy a kép nem az ő munkája, hamisítvány, sőt, még a 36 ezer dollárt is visszautalta neki.

Trump nemcsak hat a művészetekre, hanem – a jelek szerint – új műfajokat is inspirál. Tavaly például az elnök Twitter-posztjait állították ki aranykeretben múzeumi környezetben, New Yorkban, nem is messze a Trump Towertől. A bemutatott „művek” között szerepelt többek között az a poszt is, amelyben az Egyesült Államok első embere boldog új évet kíván mindenkinek, beleértve az ellenségeit is, illetve azokat, akik megküzdöttek vele, ám olyan csúnya vereséget szenvedtek, hogy azt se tudják, mit csináljanak. Trump posztjait nem nehéz pellengérre állítani, hiszen az exingatlanmogul nemegyszer volt már kénytelen törölni kiírásait helyesírási hiba miatt, vagy éppen azért, mert valótlanságot, esetleg szélsőséges gondolatokat tartalmaztak. A dolog egyébként odáig fajult, hogy sokan azt követelték, hogy szüntessék meg az amerikai elnök Twitter-fiókját, mert – szerintük – az üzenetei veszélyt jelentenek a világra.

Talán meglepő, de Trump személye nemcsak a képzőművészeteket, hanem még a könyveladási listákat is befolyásolta. Ahogy korábban Dávid Anna, a Magvető könyvkiadó igazgatója lapunknak elmondta, Margaret Atwood A szolgálólány meséje című, időközben a női jogokért folytatott küzdelem egyik szimbólumává vált regénye a szexizmussal vádolt Trumpnak köszönhetően újra eladási csúcsokat döntöget, és Orwell 1984 című, a totális diktatúrát bemutató disztópiája is Trump miatt vált újra népszerűvé.

Az elnök és a művészek nincsenek jó viszonyban egymással, és nehéz elképzelni, hogy a helyzet a jövőben változni fog. Míg a nők Trump beiktatásának első évfordulóján tüntetést szerveztek, addig a művészek úgy döntöttek, sajátos módon ünneplik meg az elnök jubileumát. Meghirdették az első Art Action Day nevű, az egész országra kiterjedő előadásokat, műhelyfoglalkozásokat magában foglaló eseményt. Sokatmondó a rendezvény szlogenje: a művészet nélkülözhetetlen a demokráciához.