A képzőművészet terén nem vezet feketelistát az érzékeny kulturálistárca-vezető, és nem vétózta meg az idei év egyik szenzációjának ígérkező kiállítást, hisz Balog Zoltán miniszter egykori „levelezőpartnere”, Erwin Wurm is kiállíthat idén a Ludwig Múzeumban – derült ki a kortárs művészeti múzeum évindító sajtótájékoztatóján. Az osztrák képzőművész ugyanis egyike volt annak a hat osztrák alkotónak, aki 2013 januárjában a Nemzeti Színház igazgatóváltása miatt levélben fordult a humán miniszterhez, aggódva a magyar kultúrpolitika miatt. Wurm vette a bátorságot, és személyes javaslatokat is tett a sokrétű, egészségesen fejlődő kulturális műhelyek érdekében, feltehetően a Burgtheater akkori igazgatója, Matthias Hartmann befolyása alatt. Aki – el kell ismerni – nagy művésznek bizonyult, a figyelemelterelés terén mindenképp: miközben jeles osztrák alkotókat aktivizált Vidnyánszky Attila igazgatói kinevezése miatt, csak abban a színházi évadban 8,3 millió euró hiányt halmozott fel Európa legjobban dotált teátrumában.
Erwin Wurm természetesen nem közéleti szerepvállalásaival alapozta meg a hírnevét: Ausztria egyik legerősebb kulturális „exportcikke”, a tavalyi és a 2011-es velencei biennálé kiállítójaként is felkeltette a figyelmet. Szokták mondani róla, hogy a szobrászat határait feszegeti − több mint negyedszázada −, amin persze nem a klasszikus szobrászatot kell érteni: hol kartondobozból szab felöltőt, hol virslikből teremti újjá Rodin művét, A csókot, hol házak makettjét rombolja, hogy azok formáit bronzba öntse – mint az látható volt tavaly a Belvedere kortárs galériájában, a 21er Hausban. A Ludwigban július 6-tól szeptember 23-ig lesznek láthatók leghíresebb munkái közé tartozó egyperces szobrai. E művek is a cselekvés aktusát alakítják át szoborrá, ironikusan reflektálnak a jelenre, de annak megértéséhez, hogy ez valójában mit is jelent, érdemes megkeresni az internetes videomegosztókon a Red Hot Chili Peppers 2003-as száma, a Can’t Stop klipjét, amely gyakorlatilag Wurm egyperces szobrairól szól.
A Ludwig – idei programtervezetének tanúsága szerint – láthatóan bízik abban, hogy a külföldi turisták is felkapják majd a fejüket az itt feltűnő nagy nevekre: szintén nyáron, július 13-tól szeptember 2-ig mutatják be a Sam Havadtoy (Havadtőy Sámuel) New York-i éveivel foglalkozó tárlatot – a magyar származású belsőépítész, festőművész többek között Andy Warhol, Keith Haring és Yoko Ono művészeti projektjeinek résztvevőjeként alapozta meg a hírnevét. A Ludwig Múzeum látogatottsága ugyanis csökkent: tavalyi 17 kiállítását 78 ezren nézték meg, miközben 2016-ban negyven híján százezer látogatót fogadott az intézmény. A látogatószámok alakulása persze nem feltétlenül minősíti a kiállítások színvonalát vagy a múzeum programját, ahogy az is vitán felül áll, hogy a múzeum a Kultúrgorilla és a Studio Nomád A szabadság hídja című projektjét viszi májusban a velencei biennáléra. Az urbanisztikai témájú kiállítás a szabadság és a híd fogalmát definiálja újra, mondhatni, igaz történet alapján: 2016 nyarán építkezések miatt lezárták a Szabadság hidat, de a városlakók tömegesen belakták.
A Műcsarnok a látogatószámok tekintetében is dicsekedhet: tavaly 133 ezer látogatót fogadott, míg 2016-ban „csak” 96 ezren voltak kíváncsiak a kiállításaira. A fokozott érdeklődés elsősorban Az első aranykor című tárlatnak, a brazil fotográfus, Sebastiao Salgado kiállításának, valamint a Nemzeti Szalonnak köszönhető. A Műcsarnok az idei blockbusternek ígérkező tárlataival azonban nem vár nyárig: a budapesti fotófesztivál nyitókiállításaként tavasztól itt lesz látható Sandro Miller Malkovich Malkovich Malkovich című anyaga. Az amerikai fotográfus kiállítása évek óta sikerrel turnézik a világ különböző városaiban, akárcsak színházi estjeivel a kiállítás alanya, John Malkovich. Spike Jonze szenzációs filmjéhez, A John Malkovich-menethez hasonlóan ez a tárlat is az amerikai színész sokoldalúságát mutatja meg.
A kiállítások látogatószámának alakulásáról egyébként a kulturális államtitkár, Hoppál Péter az év elején beszélt egy szűk körű sajtóreggelin, állítva: tavaly a 2008-as válság kitörése óta először emelkedett tízmillió fölé a múzeumi látogatók száma Magyarországon. A bejelentés azért annyira nem meglepő: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis már 2016-ban 10,4 millió volt a múzeumok, kiállítások látogatóinak száma. A rendszerváltás évében ez a szám még 13,9 millió volt, a „bűvös” tízmilliónál 1993-ban, 1995-97-ben, 1999-2002-ben, valamint 2009-től 2015-ig volt kevesebb.
