Egy alkalommal mindenképp érkezett panasz a nemzeti (korábbi nevén országos) levéltárra: amikor Bécsi kapu téri főépülete 1923-ban elkészült. A neoromán stílusú, négyemeletes palotát a budai Várhegybe fúrt, kilencméteres vasbeton oszlopokra építették. Annak idején Európa legmodernebb levéltárának számított, és olyan „cicomáival”, mint Róth Miksa üvegablakai vagy Dudits Andor falképei, akár egy szépségversenyre is be lehetett volna nevezni, ha a levéltáraknak rendeztek volna effélét. Néhány budavári polgárnak azonban sehogy sem tetszett: panaszolták, hogy elveszi a kilátást. Utódaik aztán megdöbbentek, amikor látták, hogy Budapest ostroma az időközben megszeretett épületet sem kímélte, és az mennyire megszenvedte az 1956-os forradalom harcait.
Idén lesz 95 éves a palota, a tervek szerint felújítás is vár rá, nap mint nap egymásnak adják a kilincset a látogatói. Eddig mintegy 12 ezren nézték meg a Nyomot hagytak című kiállítást, amely a XIV. századtól a rendszerváltásig húsz életpályán keresztül ismerteti meg a látogatókkal a magyar évszázadokat, históriánk jelentős epizódjait, egy-egy történelmi személyiség aláírásával, eredeti dokumentumokkal illusztrálva. − Egy-egy aláírás a hitelesség majdnem kizárólagos hordozója volt, garancia, tettértékű szó – indokolta az alapötletet a kurátor, Németh László Sándor főosztályvezető, jogtörténész. Igaz, a nagy történet elején még „csak” királyi pecsétekkel ellátott oklevelekkel találkozhatunk – megismerhetünk például egy középkori krimit, hogyan lopták el Miklós esztergomi érsek és kancellár sátrából Nagy Lajos pecsétnyomóját −, az első uralkodói aláírás I. Ulászlótól maradt fenn. Csalódás csak tévedésből eshet meg velünk ezen a tárlaton: ha Szilárd Leó tárlójához abban a hitben lépünk, hogy az atombomba tervrajzát tették elénk. Tervrajz persze látható itt – ami köthető is az atomenergiához −, a hűtőgép szabadalmi beadványának részeként, amit a magyar fizikus Albert Einsteinnel együtt készített el, 1929-ben. A két világhírű tudóst egy tragédia sarkallta közös találmányra: egy család megfulladt a meghibásodott frizsideréből szivárgó gáztól. Igaz, a Szilárd Leó és Albert Einstein nevével fémjelzett hűtőszekrény túl hangosnak bizonyult, emiatt sosem gyártották, ám munkájuk nem veszett kárba: az általuk kitalált hűtési elvet a mai napig használják az atomreaktorokban.
A Nyomot hagytak című kiállítás március 15-ig látható, és nemrégiben megjelent kétnyelvű katalógusa is a Magyar Nemzeti Levéltár gondozásában. Így azoknak sem kell aggódniuk, akik attól tartanak, az idővel megkopó emlékezetet akaratlanul is felülírják majd a különféle – például politikusi – agyakból kipattanó, pszeudotörténészi rémhistóriák. Mert van ilyen veszély, igaz, a kötet előszavában György Péter esztéta sokkal elegánsabban fogalmaz az álhírekhez hasonló „alternatív történelem” problematikájáról. „Az elmúlt évtizedekben mintha eltűnne a történelem. Nem a múlt, hanem az a szemlélet és módszertan, amiben az eredetiségnek, a megtörténtek hogyanjának van szerepe, amely nem hagyományként, hanem kutatandó tárgyak, szövegek, képek, épített terek, tájak szöveteként tekint vissza arra az időre, amelyből eltűnt a valóság, s amely ennek ellenére hat reánk. A történelem helyére lépett az emlékezet és a kulturális örökség története. Terápia és identitáspolitika, demokratikus normák a kanonizált tudás rendje helyén. Úgy tűnik, mindez megállíthatatlan” – írja, és máris eszünkbe juttatja Bartók Cantata profanájának örök érvényű sorait: csak tiszta forrásból.
Nemcsak festmény-, ékszer- és óravásárlásnál, hanem a történelem megismerésénél is érdemes ragaszkodni az eredetiséghez. „Ariadnétól Ózig, a nagy varázslóig mindig a sárga úton, a sárga téglán kellett haladnunk, ha célt akartunk érni” − írja erről György Péter. A Nyomot hagytak című kiállítás, és az ebből megszületett könyv is természetesen ilyen „sárga téglákból kirakott utat” mutat meg, ám rajtunk áll, miképp járjuk be. A klasszikus út – az időrendi olvasás – Nagy Lajostól Antall Józsefig vezet, a modern barangolás többféle útvonalat is kínál. Január 6-án emlékeztünk meg arról, hogy negyven éve tért haza a Szent Korona az Egyesült Államokból, a történelmi konteók kedvelt színhelye, a Fort Knox trezorjából − az aktualizáló olvasó II. Ferdinánd beiktatási szertartásrendjéhez lapozhat, hogy lássa a magyar korona egyik első hiteles ábrázolását. A levelezések kedvelői a címzettek alapján is válogathatnak: IV. Károly „kedves Horthynak” jelentette be, hogy francia egyetértéssel visszatér a trónra. Teleki Pál miniszterelnöknek a főméltóságú úrhoz írt búcsúlevelét látni is mindenesetre sokkal drámaibb élmény, mintha csak olvashatnánk róla.
