Az egyik uniós érv a kulturális örökség központi témává emelésére az volt, hogy a világ konfliktuszónáiban veszélybe kerül a kulturális örökség. Ez ugyan Európán kívül történik, de ráirányította a figyelmet a témára, hiszen az UNESCO világörökség-listáján szereplő tételeknek majdnem a fele mégiscsak Európában található. Másrészt a kulturális élet Európa-szerte kihívásokkal szembesül, az Európai Bizottság 2014-es közleménye szerint a legfontosabbak ezek közül éppen a csökkenő állami források a kultúrában, valamint a hagyományos kulturális tevékenységek visszaszorulása, a globalizáció, valamint a technikai változások.
Az európai uniós intézmények kommunikációjában divat hangsúlyozni azt is, hogy a kultúra gazdasági hatása jelentős. Pedig az egész Európai Unióban mindössze háromszázezren dolgoznak közvetlenül a kulturális szektorban. Ez kevésnek tűnik, de korábbi tanulmányok szerint közvetetten sokkal több munkahelyet teremt a kultúra. Ha a közvetlenül hozzá kapcsolódó turisztikai és egyéb munkahelyeket is számolják, akkor 7,8 millió pozíció hozható összefüggésbe a kulturális örökséggel. A statisztika nagylelkűen ide számítja a turizmust is, de ez nem véletlen: a felmérésen az európaiak 68 százaléka nyilatkozott úgy, a kulturális örökség szerepet játszik abban, hogy hova mennek nyaralni.
