A 2000-es évek elején robbanásszerűen indultak hódító útjukra a színészek, szinkronszínészek által hanghordozóra felolvasott hangoskönyvek, mára pedig a könyvesboltok népszerű részét képezik. Jellemzően olyanok keresik a szépirodalmat ebben a formátumban, akik sokat autóznak, sokat tüsténkednek a konyhában, valamilyen műhelyben, esetleg fizikai korlát miatt nehezebben vagy egyáltalán nem olvashatnak könyvet, netán diszlexiával küzdenek.
Ugyanakkor a hangoskönyvek korát messze nem a digitális hanghordozók megjelenése hozta el. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 1961-ben nyitotta meg könyvtárát, ahol a 70-es évek közepéig orsós magnóba való felvételeket lehetett kölcsönözni, majd amikor megjelentek a kazetták, a két típus párhuzamosan futott. Az orsós szalagok 1989-ben búcsúztak, az első CD-n megjelent hangoskönyv pedig 2000-ben került be az állományba.
2018. január 4-én, a Braille-írás világnapján jelentették be, hogy megalakult a Bodor Tibor Kulturális Egyesület. Névadója Bodor Tibor színművész és szinkronszínész, aki szabadidejében 9000 órányi szépirodalmat olvasott fel és rögzített, hogy az a vakok és gyengénlátók számára is elérhető legyen. Ez a mennyiség több, mint ahány órából egy esztendő áll. Számos látássérült az ő hangján keresztül ismerte meg a világ- és a magyar irodalom klasszikusait. Ameddig ereje és egészsége engedte, eljárt a vakok szövetségébe, és órákon át olvasott.
Unokája, Puskás Kata Szidónia, az egyesület elnöke nem egyszerűen csak büszke Bodor Tibor teljesítményére, hanem szeretné továbbvinni a hagyományt. Éppen ezért az egyesület mindenkit meghív, hogy vegyen részt a felolvasásban. Mivel mára a hangrögzítés feltételei nagyban egyszerűsödtek, és lényegében bárki készíthet otthon is jó minőségű hanganyagot, azzal fordultak a nyilvánossághoz, hogy akinek kedve van, segítse a könyvtár gyarapítását.
Ehhez elég annyi, hogy a Kis herceg tizenharmadik fejezetének első oldalát próbaolvasás gyanánt elküldje a [email protected] címre, ahol eldöntik, minden szempontból megfelel-e az adott személy nagyobb művek felolvasására is. Sokan lehetnek, akik nem művészek ugyan, de szépen tudnak olvasni. Egyben kérik a kiadókat, szerzőket is, engedélyekkel járuljanak hozzá a hangoskönyvtár bővítéséhez.
Puskás Kata Szidónia kérdésünkre elmondta, az egyesület megalapításával azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy látássérült embereknek is biztosítsák a kulturális élményeket. Ennek talán a leginkább kézzelfogható eleme a hangoskönyvek állományának gyarapítása, de tartottak például ékszerbemutatót is, ahol látó és látássérült modellek együtt mutatták be a kollekciót.
Az egyesület elnöke nem teljesen elégedett a hangoskönyvek 3500-as számával, főleg annak tükrében, hogy Magyarországon évente több mint tízezer könyv jelenik meg. Ebből Bodor Tibor egymaga 500 könyvet olvasott fel, úgyhogy van még mit bepótolni. A szépirodalom jelentős része elérhető, de a modern és kortárs irodalomból nagyon kevés mű hallgatható. Ahogy Puskás Kata Szidónia fogalmaz, a látássérülteknek is ugyanolyan joguk volna például a Trónok harcához, mint látó embertársaiknak.
Akkor lenne igazán elégedett, ha a nagypapa által felolvasott 9000 órát sikerülne a program keretében produkálni, illetve ha az idei év során legalább száz mű jelenhetne meg hangos formában. De legalább ennyire fontos, hogy aki részt vesz a készítésben, és aki hallgatja, egyaránt élvezze – zárta gondolatait az egyesület elnöke.
