Baki Péter: Szeretném Budapestre költöztetni a Magyar Fotográfiai Múzeumot

A Mai Manó Ház Kőrösi Orsolyát váltó új ügyvezetője adósságokról, és a tervben lévő felújításokról is beszélt lapunknak

– Szót ejtettünk már a korábbi igazgatóról, Kőrösi Orsolyáról. Vele teljesen megszűnik a kapcsolat? Értve ezen azt is, hogy a Capa Központtal sem terveznek semmilyen közös projektet?
– A Magyar Fotográfiai Alapítvány a Capa Központtal sosem volt szakmai kapcsolatban. A Capát eleve olyan intézménynek tartjuk, amely nem kizárólag szakmai alapon jött létre. Ők nem kerestek meg minket, hogy működjünk együtt, és mi sem törekedtünk rá. Ami pedig Kőrösi Orsolya örökségét illeti, jelenleg is rendezés alatt áll az adóssághalmaz, amelyet hátrahagyott. Ez nagyjából több mint tízmillió forintos összeg – egy december 26-án kelt közbenső mérlegben még 28,9 millió forint volt, amely azonban egy pályázati elszámolás után jelentősen csökkent. Így az elmúlt két hónapban komoly feladataink adódtak, hiszen a házban felújítási munkákat is végeztettünk, amelyek sajnos inkább csak az állagmegóvásra voltak elegendők.

– Van remény teljes körű felújításra?
– Lassan egy évtizede szeretném a Magyar Fotográfiai Múzeumot Budapestre költöztetni – most úgy néz ki, hogy ez nagyjából három év múlva valósulhat meg –, de semmiképpen sem a Mai Manó Házba. Ugyanakkor abszolút indokolt lenne a Mai Manó felújítása is.

– A jövőbeni költözéssel a kecskeméti intézmény teljesen megszűnne?
– Ez még kérdéses. Ha Budapesten a két modernizált épületben jól üzemelnek az intézményeink, nem feltétlenül látom szükségesnek a kecskeméti múzeum fenntartását. De amennyiben Kecskemét városának is fontos ennek megőrzése a volt zsinagóga épületében, nem zárkózunk el tőle.

– A korábban említett hiány rendezése hogyan oldható meg?
– Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az OTP Bankcsoport támogatja a Magyar Fotográfiai Alapítvány törekvéseit – így a fotómúzeum fővárosba költöztetését is –, emiatt válik lehetővé a Mai Manó Ház adósságának rendezése, ahogyan az épület felújítása és részben a jövőbeni működtetése is.

– Milyen szorosabb együttműködés várható a Magyar Fotográfiai Múzeum és a Mai Manó Ház között?
– Egyik legfontosabb feladatom, hogy a két intézmény munkáját összehangoljam, és munkacsoportunk kitalálja, milyen funkciókat kapjon a fotográfiai múzeum, milyeneket a Mai Manó. Be kell látnunk, hogy utóbbi kortárs vagy fotótörténeti kiállításokra sajnos csak korlátozottan alkalmas, mivel egy olyan, műemléki védettséget élvező, régi épületről beszélünk, ahol például a hűtés-fűtés, a páratartalom megfelelő szabályozása jelen pillanatban nincs a műtárgyakra nézvést megnyugtató módon megoldva. Emellett a térkiosztás sem feltétlenül szerencsés, hiszen az épület egy részében egykor lakások voltak a műterem mellett. Így itt kisebb az esélyünk nagyszabású tárlatok létrehozására. Ugyanakkor a Mai Manó Ház nagyon rangos helyszín, amely ideális helyen is található, szóval semmiképpen sem mondunk le a különféle kiállítások befogadásáról vagy saját tárlatok megrendezéséről. Arra viszont nem törekszünk, hogy a Mai Manóban vagy a fotómúzeumban létrehozott tárlatokat később a másik épületbe is elvigyük. Inkább az a cél, hogy a két intézményben különálló, egymást kiegészítő szakmai koncepció valósuljon meg.

– Nem okoz majd gondot mindkét intézmény vezetése?
– Úgy látom, mostantól inkább egy intézményként tekinthetünk a Mai Manó Házra és a Magyar Fotográfiai Múzeumra, hiszen mindkettőt a Magyar Fotográfiai Alapítvány birtokolja, ráadásul a műtárgyvagyon is az alapítványé. Így igazából nincs két különböző feladat.

– A közleményben az állt, hogy az ön személye nem hoz változást az intézmény művészeti programjában. Mit érhetünk ezen?
– Továbbra is a magyar fotográfia sikeréért próbálunk tenni. A kiállítóterekben kortárs és fotótörténeti tárlatok bemutatását tervezzük, ahogy eddig is, emellett természetesen könyvbemutatók, beszélgetések, előadások, konferenciák, szakmai műhelyek szervezése is a terveink közt szerepel. Ugyanakkor ha a múzeum is Budapestre költözik, elkerülhetetlenné válik, hogy a két intézmény ne csak a fényképezéssel foglalkozzon, hanem annak határterületeivel (például fotó és film, fotó és festészet) is.

– Azt is tudhatjuk már, hogy a felújítás után Bartis Attila író fotókiállításával nyílik meg a Mai Manó márciusban. Milyen további tervek körvonalazódnak?
– Az idei programtervünk már összeállt. Bartis Attila tárlata után egy holland kortárs fotóművész alkotásait mutatjuk be, nyáron a két világháború közötti magyar progresszív fotográfia legfontosabb szereplőitől állítunk ki képeket (ez a tárlat már látható volt a moszkvai médiaművészeti múzeumban), ősszel pedig szintén egy kortárs filmes-fotográfus műveit tesszük a közönség elé. Közben már a 2019-es kiállításaink és rendezvényeink tervezése és összeállítása is zajlik.