Egyszer már visszavonult a színészkedéstől, ugyanakkor az elmúlt pár évben, barátja kérésére ismét föl-fölbukkan a mozivásznon. Joe Pesci – aki február 9-én ünnepli 75. születésnapját – ennek ellenére valóban olyan sztár, akire akkor is emlékeznénk, ha csak három-négy filmben játszott volna. Részben ugyanis éppen az ő alakításai miatt érdemes újra és újra megnézni például a Dühöngő bikát, a Nagymenőket, a Casinót, a Reszkessetek, betörők!-et vagy a Halálos fegyver bizonyos epizódjait.
A New Jersey-ben született, olasz felmenőkkel bíró (apja csaposként és targoncavezetőként, anyja részmunkaidős borbélyként dolgozott), apró teremtű, ugyanakkor karizmatikus Pesci már gyerekkorában is színészkedett, állandó szereplője volt például a Star Time Kids című sorozatnak.
Ennek ellenére a színészetet eleinte félvállról vette, hiszen filmben első komolyabb szerepét 33 évesen, a The Death Collector című filmben kapta. Ám ez éppen elősegítette, hogy fölfedezze őt magának Martin Scorsese, aki a Dühöngő bikába kereste az ideális embert Joey LaMotta megformálására.
Ahogy mondani szokták, innentől a többi már történelem, hiszen nemcsak, hogy komoly lökést kapott a karrierje, de a rendező mellett a főhőst alakító Robert De Niróval is összebarátkozott. Később éppen maga De Niro volt az, aki az 1998-ban visszavonult Pescit rávette, szerepeljen 2006-os, Az ügynökség című filmjében.
A hármas ezután további filmekben is együtt dolgozott, és a Nagymenők, valamint a Casino is éppen Pesci parádés játéka miatt maradt igazán emlékezetes. Mindkettőben hasonló karaktert alakít: olyan nagy dumás, kisebbségi komplexusokkal küzdő gengsztereket, akik fekete humorral vegyített erőszakkal igyekeznek pozícióban maradni. A Nagymenők Tommy DeVitójáért egyébként Pesci Oscar-díjat is kapott 1991-ben, és nevéhez fűződik minden idők második legrövidebb köszönőbeszéde („Részemről a megtiszteltetés, köszönöm szépen!”), amely állítólag azért sikerült annyira kurtára, mert a színész egyáltalán nem számított rá, hogy nyerni fog.