„Zenei díjakban nagyon kevés könnyűzenei előadó részesülhetett eddig, úgy éreztük, ebben aránytalanság van. A Máté Péter-díj birtokosai a miniszteri rendelet alapján jogosultak arra, hogy érdemes vagy kiváló művész elismerésre terjesszék fel őket. Minden évben három személy kaphatja” – mondta el Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy szeretnék megbecsülésüket és elismerésüket kifejezni azon zenei előadóművészek iránt, akik mindennapjainkat zenével töltik meg. „A Máté Péter-díj ugyanolyan állami művészeti középdíj, mint az Erkel Ferenc- vagy a Liszt Ferenc-díj, és idén szintén március 13-án adjuk át” – tette hozzá.
A miniszter megjegyezte, hogy a kormány sokat tett az elmúlt években a könnyűzenei műfaj megerősítéséért, idén a Nemzeti Kulturális Alapból 75 millió forintból támogatják, hogy a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft.-n belül létrejöjjön a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda, amely a Hangfoglaló program háttérintézménye lesz. Azt is megemlítette Balog Zoltán, hogy a Hangfoglaló (korábban Cseh Tamás-) program keretében az elmúlt négy évben összesen 2,7 milliárd forintot adtak a könnyűzene támogatására és sikeresen fut a Hangszert a kézbe! program is, amelynek eddig 43 ezer látogatója volt.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az 1984-ben 37 évesen elhunyt Máté Péter pályája és rövid alkotói időszaka gazdag, termékeny és szerteágazó, hiszen nemcsak kiváló előadóművész, zeneszerző és szövegíró volt, hangszerelőként is nagyot alkotott.
A Máté Péter-díj emlékéremmel, oklevéllel, pénzjutalommal (ez az illetményalap harmincszorosa, jelenleg mintegy 1,16 millió forint) és nyugdíj-hozzájárulással jár, utóbbi a Magyar Művészeti Akadémiától.
„A Liszt Ferenc-díj kapcsán profiltisztítást végeztünk, a nép- és világzenei előadók leválasztása a Martin György-díj megalapításával történt meg, most a Máté Péter-díj a könnyűzenei és dzsessz-színtér szereplőit emelte ki a Liszt Ferenc-díj köréből, utóbbi elismerést ezentúl csak komolyzenei előadók kaphatják” – fejtette ki Hoppál Péter.
Az államtitkár elmondta, hogy a Máté Péter-díj nyerteseiről öttagú bizottság dönt, négyéves mandátummal, Frenreisz Károly Kossuth-díjas rockzenész; Horváth Gergely rádiós szerkesztő, Zsoldos Béla dzsesszzenész, a Zeneakadémia dzsessz tanszékének docense; Tóth Tibor, a Music Hungary főtitkára, valamint a Magyar Művészeti Akadémia egy későbbiekben megnevezett delegáltja kapott benne helyet.
„Máté Péter nagyon sokat tett a zenéért, kitűnő énekes volt, slágerei a mai napig jelen vannak az életünkben. A könnyűzene eddig kicsit megtűrt volt a Liszt-díjban, az új díj megtiszteltetés a műfaj számára” – mondta Frenreisz Károly a sajtótájékoztatón. Zsoldos Béla hozzáfűzte: Máté Péter, akit a szakma és a közönség egyaránt szeretett, „energiagyár volt, és senkitől nem sajnálta a segítséget”.
A díj névadójának özvegye, Máté Edit nem tudott jelen lenni az eseményen, de – mint Balog Zoltán kiemelte – boldogan járult hozzá a név használatához.
Máté Péter 1947. február 4-én született Budapesten. Első rádiófelvétele 1967-ben készült, 1973-ban a Hull az elsárgult levél című dala első lett a Made in Hungary táncdalszemlén. Díjat nyert egy írországi tehetségkutató versenyen, Elmegyek című dala – Nicolas címmel – Sylvie Vartan francia sanzonénekesnő előadásában lett világhírű.
Írt két musicalt, mintegy 150 számot komponált, életében hat hanglemeze jelent meg. Mindössze 37 éves volt, amikor 1984-ben szívrohamban elhunyt. Dalai ma is népszerűek, közöttük például az Azért vannak a jó barátok, az Ott állsz az út végén, a Kell, hogy várj, a Hazám, az Egyszer véget ér, a Régi út, a Hazám, az Ez majdnem szerelem volt, az Egy darabot a szívemből vagy a Zene nélkül mit érek én.
