Csontváry Kosztka Tivadar Budapest legforgalmasabb pontjára, a Rákóczi útra álmodta meg saját múzeumát – derült ki a festőművész egy 1918-as leveléből. Tervével alig száz évvel később alaposan ráijesztett a pécsiekre.
Csontváry alkotásainak jelentős részét 1973 óta a baranyai megyeszékhelyen őrzik, ám Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter két és fél éve bejelentette, ötletpályázatot írnak ki a művész múzeumának létrehozására, és a fent említett levelére hivatkozva hozzátette, az intézményt szerencsés lenne ott felépíteni, ahol az alkotó maga elképzelte. Minderről ráadásul a nagy budapesti Csontváry-kiállítás idején beszélt, a pécsiek így amiatt aggódhattak, hogy a Janus Pannonius Múzeumból a Honvéd Főparancsnokság épületébe szállított harminchét kép már nem is kerül vissza hozzájuk.
Lázár bejelentése nyomán megindult az ötletelés, a Népszabadság információi szerint a múzeumot a Liget 2. projekt keretében a Nyugati pályaudvar mögötti területen építenék fel. A festmények 2016 februárjában végül hiánytalanul visszatértek Pécsre – a fővárosi kiállítás bevételéből származó 30 millió forint társaságában –, ettől függetlenül az ötletpályázaton öt hónappal később eredményt hirdettek. Azóta azonban már több mint másfél év telt el, és a nagy svunggal bejelentett intézményről továbbra sem tudni semmit.
Csontváry jelentőségét a kortársak közül kevesen ismerték fel, művészete feltehetően a felejtés homályába merült volna Gerlóczy Gedeon nélkül. A fiatal építész 1919-ben felvásárolta a festő alkotásait, és több mint egy fél évszázadon át küzdött azért, hogy Csontváry elfoglalhassa méltó helyét a magyar művészet történetében. Gerlóczy erőfeszítéseinek köszönhetően Pécs 1973-ban – az országban egyedüliként – befogadta a művész alkotásait. A Janus Pannonius Múzeummal kötött megállapodás értelmében a művek mindaddig a baranyai megyeszékhelyen maradnak, amíg Budapesten fel nem épül a Csontváry saját elképzelései szerint megvalósuló múzeum. Gerlóczy 1963-ban meg is tervezte a művész levelében elképzelt intézményt, amelynek helyszínéül az építész a Városligetet jelölte meg.
Közel egy év hallgatás után Lázár János tavaly tavasszal ismét szóba hozta a Csontváry-múzeum ügyét, Gerlóczy több mint fél évszázados tervéhez hűen akkor már úgy fogalmazott, a Ligetben, a lebontott Petőfi Csarnok helyén épülhetne fel az intézmény. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem sokkal később az aggódó pécsi médiumok megkeresésére közölte: a kultúráért felelős államtitkárság támogatja a helyiek álláspontját, mely szerint az országban csak egy Csontváry-múzeum van, és az Pécsen is marad. A kiállításon látható festmények egyébként a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában vannak, a Janus Pannonius Múzeum a tízévenként megújított szerződés alapján kölcsönzi őket. Az aktuális kontraktus 2024-ig érvényes.
A 2015-ben bejelentett ötletpályázatot az Unitef ’83 Zrt. nyerte meg, amely a több mint fél évszázada befejezetlen hűvösvölgyi Magyar Szentföld-templom torzóként álló falai közé álmodta meg Csontváry múzeumát. A 16 millió forint összdíjazású pályázat eredményhirdetésén Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára hangsúlyozta, „a győztes terv nagyon erős üzenetet közvetít. Összeköti Csontváry Kosztka Tivadar határtalan művészetét a hely eredeti funkciójával, és teret ad a szakralitásnak is.”
A Magyar Szentföld-templom építése Majsai János Mór ferences szerzetes kezdeményezésére indult, a terveket a modernista építészet kimagasló alakja, Molnár Farkas készítette. A ferences rend beruházásában készülő templom munkálatai 1940-ben indultak, és Molnár Farkas 1945 januárjában bekövetkezett halálát követően még négy évig tartottak. Akkor az épületet államosították, a templom azóta befejezetlenül áll. 2006-ban műemléki védettséget kapott, 2013-ban pedig visszakerült az egyház tulajdonába.
Szerettük volna megtudni, a hányatott sorsú épület új funkciójában elnyerheti-e végső állapotát, ám kérdéseinkre sem a Miniszterelnökség, sem az ötletpályázaton győztes Unitef ’83 Zrt. nem reagált.
A Miniszterelnökségtől és az Emmitől arra is választ vártunk, hogy mik a terveik a Csontváry-múzeummal, helyesek-e az információink, valóban elvetették-e a budapesti intézmény felépítését, és a művész alkotásai maradnak Pécsett, ám a tárcák egyik kérdésünkre sem válaszoltak.
