Csontváry Kosztka Tivadar Budapest legforgalmasabb pontjára, a Rákóczi útra álmodta meg saját múzeumát – derült ki a festőművész egy 1918-as leveléből. Tervével alig száz évvel később alaposan ráijesztett a pécsiekre.
Csontváry alkotásainak jelentős részét 1973 óta a baranyai megyeszékhelyen őrzik, ám Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter két és fél éve bejelentette, ötletpályázatot írnak ki a művész múzeumának létrehozására, és a fent említett levelére hivatkozva hozzátette, az intézményt szerencsés lenne ott felépíteni, ahol az alkotó maga elképzelte. Minderről ráadásul a nagy budapesti Csontváry-kiállítás idején beszélt, a pécsiek így amiatt aggódhattak, hogy a Janus Pannonius Múzeumból a Honvéd Főparancsnokság épületébe szállított harminchét kép már nem is kerül vissza hozzájuk.
Lázár bejelentése nyomán megindult az ötletelés, a Népszabadság információi szerint a múzeumot a Liget 2. projekt keretében a Nyugati pályaudvar mögötti területen építenék fel. A festmények 2016 februárjában végül hiánytalanul visszatértek Pécsre – a fővárosi kiállítás bevételéből származó 30 millió forint társaságában –, ettől függetlenül az ötletpályázaton öt hónappal később eredményt hirdettek. Azóta azonban már több mint másfél év telt el, és a nagy svunggal bejelentett intézményről továbbra sem tudni semmit.
Csontváry jelentőségét a kortársak közül kevesen ismerték fel, művészete feltehetően a felejtés homályába merült volna Gerlóczy Gedeon nélkül. A fiatal építész 1919-ben felvásárolta a festő alkotásait, és több mint egy fél évszázadon át küzdött azért, hogy Csontváry elfoglalhassa méltó helyét a magyar művészet történetében. Gerlóczy erőfeszítéseinek köszönhetően Pécs 1973-ban – az országban egyedüliként – befogadta a művész alkotásait. A Janus Pannonius Múzeummal kötött megállapodás értelmében a művek mindaddig a baranyai megyeszékhelyen maradnak, amíg Budapesten fel nem épül a Csontváry saját elképzelései szerint megvalósuló múzeum. Gerlóczy 1963-ban meg is tervezte a művész levelében elképzelt intézményt, amelynek helyszínéül az építész a Városligetet jelölte meg.