Akár ma is dühönghetne az ifjúság

John Osborne klasszikusát mutatták be a Belvárosi Színházban.

A darab megjelenésekor Jimmy Porterben egy nemzedék látta viszont önmagát, de felvetődik a kérdés, hogy ma mire hívja fel a figyelmet ez a történet. A második világháború utáni tehetetlen dühöt a maga teljességében ma már nehéz átérezni. Znamenák István rendezése pedig meg sem próbálta kibillenteni saját korából Osborne művét. Így ezért bármennyire jó színészeket látunk is, akik a legtöbbet hozzák ki a rájuk osztott karakterekből (Kovács Patrícia a többiekhez képest jóval fénytelenebb és egysíkúbb), nem tudunk a dühükkel azonosulni. Pedig a mai fiatalokban is forrnak az indulatok, sokuk képtelen elfogadni a körülöttük zajló társadalmi és politikai folyamatokat. Ráadásul ennek egyre többen hangot is adnak. Akár róluk is szólhatna ez a történet.