Budapesti Tavaszi Fesztivál: fókuszban Liszt Ferenc és a zongora

Martha Argerich zongoravirtuóz, Kurt Elling jazzista és Wayne McGregor tánctársulata is fellép.

Nem tudom elképzelni az életet zene nélkül – vallotta Leonard Bernstein, a huszadik század egyik legnagyobb zeneszerző-karmestere, aki idén száz éve született. A március 30. és április 22. között zajló Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) egyik fókuszpontja a West Side Story című musicalt is jegyző muzsikus életműve lesz. A kortárs zenés színháznak elkötelezett Neue Oper Wien társulata Bernstein utolsó színházi darabját, az 1980–83 között írt A Quiet Place (Egy békés hely) című művet mutatja be a budapesti közönségnek, alig néhány nappal a bécsi premier után. A művet, amely a három évtizeddel korábbi Trouble in Tahiti (Zűrzavar Tahitin) folytatása, a Neue Oper Wien művészeti vezetője, Walter Kobéra vezényli majd.

Bernstein mellett a hagyományokhoz híven Liszt Ferenc életműve kerül a középpontba: nagypénteken, a fesztivál nyitányán a Szent Erzsébet legendája hangzik el a Nemzeti Filharmonikusok előadásában. A hat képben komponált monumentális oratórium címszerepét a Kolozsvári Operából induló, német és francia színpadokon rendszeresen fellépő Kele Brigitta alakítja, mellette pedig napjaink egyik legkeresettebb Wagner-énekese, Albert Pesendorfer lép pódiumra. A hazai klasszikus zene új generációjának négyrészes hangversenysorozata, a Liszttől Bartókig pedig Liszt Ferenc a XX. századi modernizmusra gyakorolt hatását tárja fel. A Zeneakadémián zajló háromnapos programon kiderül, hogy a romantika korának legnevesebb zeneszerzőjét akár az expresszionizmus vagy az új tárgyszerűség előfutárának is nevezhetnénk. A fesztivál egyik rendhagyó produkciójának a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es terminálja ad helyet, ahol Mozart Varázsfuvoláját adják elő debreceni művészek a zárónapon.

A legjelentősebb nemzetközi zongoracsillagok érkeznek áprilisban Budapestre: Martha Argerich a Kremerata Balticával egy Mendelssohn–Chopin-műsor készül, hallható lesz a friss Grammy-díjas fiatal zongorista, Danyiil Trifonov előadása. A Bécsi Filharmonikusokkal érkezik a neves legendás izraeli–amerikai zongoraművész, Yefim Bronfman, valamint visszatér Budapestre az extravagáns előadásmódjáról ismert Vang Ju-dzsa (Wang Yuja), aki Kasimoto Daisin hegedűművésszel és Andreas Ottensamer klarinétművésszel ad közös koncertet. A fesztivál vendége lesz Rudolf Buchbinder és a City of Birmingham Symphony Orchestra, élükön a zenekar első női karmestere, Mirga Grazinytė-Tyla. A Londonban élő zongoristaikon, Frankl Péter Várdai István csellistával lép egy színpadra, Liszt zenéjének avatott tolmácsolója, Farkas Gábor pedig újra bizonyságot ad arról, játékában szinte Lisztet magát halljuk.

A komolyzene mellett a jazz a másik fontos alkotóeleme a fesztiválnak. A Grammy-díjas Kurt Elling The Questions című albumával tér vissza öt év után a Müpába: a művész négy oktávnyi hangterjedelmével és virtuozitásával az emberi lélek legapróbb rezdüléseit képes tolmácsolni. Izgalmas hangzások jellemzik a dán nagybőgős, Jasper Höiby, az angol Ivo Neame és a svéd Anton Eger alapította Phronesis trió zenéjét – erről az Opus Jazz Clubban lehet majd megbizonyosodni, míg a berlini Jazzanova formáció a jazz egyedi megközelítéséről híres Paul Randolph énekessel lép színpadra az Akvárium Klubban.

Bár elég sovány az idei tavaszi fesztivál táncosfelhozatala, Wayne McGregor visszatérése mindenért kárpótolhatja a kortárs mozgásművészet rajongóit. A londoni Royal Ballet rezidens alkotója legújabb darabja, az Autobiography egy zavarba ejtő önéletrajzi vallomás: a koreográfus teljes genetikai állományát feltérképezték – ennek eredményét formálta mozgássá. Az előadás kétszer is látható lesz a Trafó Kortárs Művészetek Házában.

A három hét alatt számos művészeti ágban kínálnak még programokat: a Deák17 Galéria Ata Kandó gyerekfotóiból válogat, a Capa Központban a Magyar sajtófotó-kiállítás lesz látható, a Budapest Art Week keretében pedig csaknem 70 múzeum, kiállítótér és műterem nyitja meg kapuit. A Ludwig Múzeum Permanens forradalom című kiállítása az ukrán képzőművészet múltját és jelenét tárja a látogatók elé. A fesztivál zárónapján igaz filmtörténeti csemegét lehet látni: Ewald André Dupont 1923-as némafilmje, A régi törvény rekonstruált kópiájához tavaly Philippe Schoeller komponált zenei aláfestést. Mindez a müncheni Orchester Jakobsplatz előadásában, Daniel Grossmann vezényletében válik eggyé a Várkert bazárban.