Tömegek jártak csodájára a gipszkapunak

Ahol Ozorai Pipo is leereszti kardját: a Román Csarnok kedvéért újra sorok álltak a Szépművészeti előtt.

Tölgyesi Gábor
2018. 03. 16. 18:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ez volt részben a szerencséje annak a hetven restaurátornak is, aki 2016 decemberétől 2017 júniusáig a Román Csarnok helyreállításán dolgozott: nem előzte meg a munkájukat szakszerűtlen beavatkozás. A konzerválás elmaradása és a sokszoros beázások ugyanakkor nehezítették is a feladatukat: a falfestés olyan mértékben öregedett, mintha a templomtér valóban a középkorban épült volna. Végül mintegy 2500 négyzetméter falfelületet kellett megújítaniuk, ehhez 1500 liter konzerválóanyagot, csaknem 100 kilogramm különböző színű pigmentet, valamint 5500 arany metállapot, azaz 5,5 kilogramm aranyat használtak fel. A gőzfűtés „vulkánveszélye” is már a múlté. Az „ilyen volt-ilyen lett” fotók, kisfilmek mind a Szépművészeti Márványcsarnokában, mind a Román Csarnokban megfogják a látogatót, sajnos azonban megfelelő információs táblák és idegenvezetés híján – vagy a kiváló katalógus nélkül – magára van hagyva a térben, és feltehetően nem áll össze benne a kép a Román Csarnok igencsak átgondolt ikonográfiai programjáról. Persze Jézust, a Jó Pásztort, a Magyarok Nagyasszonyát, Szent Istvánt, Szent Lászlót, Szent Erzsébetet, Szent Margitot és Könyves Kálmánt még könnyű felismerni − az egyik királyalaknál maguk a művészettörténészek is bizonytalanok abban, hogy Szent Imrét vagy IV. Bélát ábrázolja-e −, ám az magyarázatra szorulna, mit keres közöttük Magyarország első prímása, Szécsi Dénes püspök vagy Ozorai Pipo országbáró. (Utóbbi ábrázolása ráadásul Andrea del Castagno híres firenzei, a Villa Carducciban látható képének szellemes változata: itt már nem fogja a baljával kardjának pengéjét, leereszti a fegyverét.) Külön figyelemfelkeltés híján csak a szerencsén múlik, megtaláljuk-e például az egyik oszlopfőn Hunort és Magort, felismerjük-e a freibergi kapun Sába királynőjét, ahhoz pedig jó latinosnak kell lenni, hogy megértsük, mely feliratok hirdetik Isten dicsőségét, és melyek a loretói litániából vett részletek.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.