Veszélybe kerülhet Kertész Imre hagyatéka

Mostohafia keresetet nyújtott be a hagyatékot kezelő intézet ellen, pedig a Nobel-díjas író külön kérése volt, hogy semmi ne kerüljön a férfi kezére.

Szombaton lesz két éve, hogy elhunyt Kertész Imre, első és egyetlen irodalmi Nobel-díjasunk, de hagyatékának helyzete a mai napig nem rendeződött. Következetesen vállalt véleménye miatt az írót sokan előszeretettel nevezték megosztó személyiségnek, élete utolsó másfél évtizedét – vagyis a Nobel-díjat követő időszakot – az újra és újra fellángoló viták határozták meg. Halála után ezek immár az irodalmi örökség sorsát célozzák.

Két hete a Litera.hu cikke nyomán írtuk meg, hogy tovább bonyolódhat Kertész Imre hagyatékának ügye. Az irodalmi portál a német Der Tagesspiegel írását szemlézve arról számolt be, hogy az író özvegyének, Kertész Magdának a fia, T. Sass Márton keresetet nyújtott be a Kertész Imre Intézet ellen, kérve az édesanyjával kötött szerződés érvénytelenítését. Kertész Magda 2016 szeptemberében hunyt el. Halála előtt szerződést kötött a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal, ennek értelmében az alapítvány lett az írói hagyaték felhasználója és gondozója. Schmidt Máriáék 2016. december 7-én döntöttek a Kertész Imre Intézet létrehozásáról, amelynek célja az író hagyatékának gondozása, emlékének ápolása. A kormány két héttel későbbi határozatában egymilliárd forintot ítélt oda az intézetnek. Ebből az összegből 600 millió forintot egy Benczúr utcai ingatlan megvételére fordítottak, a jövőben ez a villaépület ad majd otthont az intézmények.

Kertész Magda halála után megindult a hagyatéki eljárás, amely a mai napig nem zárult le. Ennek eredménye azért is fontos, mert eldől, ki adhatja ki majd Kertész Imre műveit. A jogok 2020-ig a Magvető kiadó birtokában vannak, utána viszont az örökös dönthet majd a kiadásokról. Vagyis az író özvegyével kötött szerződés értelmében a Kertész Imre Intézet. Ezt a kontraktust támadta meg T. Sass Márton. Ha a bíróság az ő javára dönt, szabadon rendelkezhet az irodalmi hagyatékkal.

Ugyanakkor cikkében a Der Tagesspiegel újságírója hangsúlyozta, az özvegy fiának kevés esélye van rá, hogy megszerezze a jogokat még akkor is, ha arra hivatkozik, édesanyja nem volt megfelelő egészségügyi állapotban a szerződés aláírásakor. Ha mégis ő nyerné a pert, a lap szerint egy hagyatékokat gondozó ügynökségre bízná az örökséget: az amerikai Andrew Wylie több irodalmi Nobel-díjas hagyatékáért felelős ügynöksége a hírek szerint szívesen megkaparintaná a Kertész-művek jogait is. A keresettel kapcsolatban nem elhanyagolható tény, hogy Kertész Imre kifejezetten rossz viszonyban volt T. Sass Mártonnal, külön kérése volt, hagyatéka semmiképp ne kerüljön a férfi kezére.

A hagyatéki eljárásra komoly hatással van egy másik per, amelyet a Magvető indított Schmidt Mária alapítványa ellen, mert az korábban kiadta Kertész Imre Az angol lobogó című művét. Ennek kizárólagos jogai a kiadó szerint szintén őket illetik, így a kötet megjelentésével Schmidt Máriáék törvényt sértettek. A bíróság első fokon elutasította a Magvető keresetét, ám a kiadó fellebbezett a döntés ellen, így az ügy folytatódik.

Mint ismert, írói örökségének jelentős részét Kertész Imre a Berlini Művészeti Akadémiára bízta még 2011-ben. A 35 ezer oldalnyi iratanyagot – közte a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért és a K. dosszié című kötet, valamint számos esszé és beszéd kéziratát, továbbá az író 1961 óta vezetett naplóit, illetve 1988 óta keletkezett levelezését – tartalmazó Kertész-archívum 2012 novemberében nyílt meg a német fővárosban.

A Kertész Imre Intézet – amelyet Hafner Zoltán irodalomtörténész, az író szövegeinek gondozója és köteteinek szerkesztője vezet – több ezer oldalnyi dokumentumot, 43 órányi hangfelvételt, 30 órányi televíziós és filmfelvételt, 1400 fényképet, illetve személyes és családi emlékeket őriz. Hafner Zoltán korábban az MTI-nek elárulta: a tervezett megjelenések között hangoskönyv, interjúkötet, monográfia és műfordítások is szerepelnek, de az író naplójának kiadása is napirenden van, ez összesen tíz kötetet tenne ki majd.

A március 19-ei Magyar Közlönyből derült ki, hogy a kormány további kétmilliárd forintot ad az intézetnek, várhatóan ebből a pénzből készülhet el a Benczúr utcai épület. A tervezési és generálkivitelezési feladatokra vonatkozó közbeszerzést januárban kiírták, a felújítást leghamarabb az év végén fejezhetik be, majd kialakítanák az intézet belső tereit. Hafner Zoltán a Klubrádiónak adott, nagy port felvert interjújában elárulta, nemcsak Kertész Imre, de Arthur Koestler és Petri György hagyatékát is ők őrzik majd. Ezek sorsa viszont egyelőre ugyanúgy kérdéses, mint a Kertész-hagyatéké.