A hagyatéki eljárásra komoly hatással van egy másik per, amelyet a Magvető indított Schmidt Mária alapítványa ellen, mert az korábban kiadta Kertész Imre Az angol lobogó című művét. Ennek kizárólagos jogai a kiadó szerint szintén őket illetik, így a kötet megjelentésével Schmidt Máriáék törvényt sértettek. A bíróság első fokon elutasította a Magvető keresetét, ám a kiadó fellebbezett a döntés ellen, így az ügy folytatódik.
Mint ismert, írói örökségének jelentős részét Kertész Imre a Berlini Művészeti Akadémiára bízta még 2011-ben. A 35 ezer oldalnyi iratanyagot – közte a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért és a K. dosszié című kötet, valamint számos esszé és beszéd kéziratát, továbbá az író 1961 óta vezetett naplóit, illetve 1988 óta keletkezett levelezését – tartalmazó Kertész-archívum 2012 novemberében nyílt meg a német fővárosban.
A Kertész Imre Intézet – amelyet Hafner Zoltán irodalomtörténész, az író szövegeinek gondozója és köteteinek szerkesztője vezet – több ezer oldalnyi dokumentumot, 43 órányi hangfelvételt, 30 órányi televíziós és filmfelvételt, 1400 fényképet, illetve személyes és családi emlékeket őriz. Hafner Zoltán korábban az MTI-nek elárulta: a tervezett megjelenések között hangoskönyv, interjúkötet, monográfia és műfordítások is szerepelnek, de az író naplójának kiadása is napirenden van, ez összesen tíz kötetet tenne ki majd.
A március 19-ei Magyar Közlönyből derült ki, hogy a kormány további kétmilliárd forintot ad az intézetnek, várhatóan ebből a pénzből készülhet el a Benczúr utcai épület. A tervezési és generálkivitelezési feladatokra vonatkozó közbeszerzést januárban kiírták, a felújítást leghamarabb az év végén fejezhetik be, majd kialakítanák az intézet belső tereit. Hafner Zoltán a Klubrádiónak adott, nagy port felvert interjújában elárulta, nemcsak Kertész Imre, de Arthur Koestler és Petri György hagyatékát is ők őrzik majd. Ezek sorsa viszont egyelőre ugyanúgy kérdéses, mint a Kertész-hagyatéké.
