Az elmúlt napokban több hír is foglalkozott magyarországi és határon túli zsinagógákkal. Egyrészt a Dohány utcai zsinagóga megkapta az Európai Örökség kitüntető címet, másrészt Szabadkán átadták a felújított imaházat, a kontinens második legnagyobb ilyen létesítményét. A Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett épület a jövőben nemcsak vallási térként működik majd, hanem egyéb rendezvényeknek is helyet ad.
Felvetődhet a kérdés a szabadkai zsinagógával kapcsolatban: Magyarország jelenlegi területén milyen állapotban vannak, és milyen funkciót töltenek be a megmaradt zsidó istentiszteleti helyek? Néhány példán keresztül azt láthatjuk, egy részük ma is eredeti szerepét tölti be, sok közülük viszont a hívők – többnyire világháborús – megfogyatkozása és eltűnése miatt új rendeltetést kapott.
Értelemszerűen Budapesten találjuk a legtöbb zsinagógát; számos még ma is imahelyként áll a közösség rendelkezésére. Talán az egyik legérdekesebb a Frankel Leó úton található: ezt Fellner Sándor tervezte, 1888-ban készült el, később pedig, az 1920-as években körbevették egy lakóházzal. A neológ zsinagóga ma is működik a budai zsidó hitközség égisze alatt. A fővárosi zsidóság egy másik fontos központja lehet hamarosan a Rumbach Sebestyén utcában található zsinagóga is, amelynek épp régóta esedékes felújítása zajlik. Az 1872-re elkészült épületet egy neves osztrák építész, Otto Wagner tervezte, romantikus, illetve mór jegyeket visel magán. Az imahely a második világháború óta romos, 1959 óta nem használják vallási célokra, 1979-ben pedig a teteje is beszakadt. Bár a hitközség az 1980-as években eladta az ingatlant, a 2000-es években visszakapta. Azóta többször felvetődött a rekonstrukciója, várhatóan jövő októberre készül el.
Az elmúlt években vidéken is megszépült több zsinagóga. Debrecenben például mind a két még álló épületet felújították – sajnos a Petőfi tér közelében lévő létesítményt az 1960-as években elbontották –, köszönhetően annak, hogy részben a külföldi egyetemisták miatt a hívők száma megnövekedett. A Pásti utcai ortodox zsinagóga 1902-ben épült meg Berger Jenő tervei szerint, 1910-re pedig elkészült a Kápolnási utcai is, amelyet a László testvérek elgondolásai alapján építettek fel. Mindkettőt 2015-ben sikerült felújíttatni, ráadásul olyan határon átnyúló, uniós program keretében, amelynek köszönhetően a nagyváradi ortodox imahelyet is rekonstruálták.
Szegeden szintén impozáns zsidó imahely található, amely felújításával a közelmúltban, tavaly ősszel végeztek. A Baumhorn Lipót által tervezett, 1902-re elkészült, eklektikus épület amiatt is ismert, hogy ez Magyarország második és a világ negyedik legnagyobb zsinagógája, és adottságai révén nemcsak vallási, hanem kulturális rendezvényeknek is helyet szokott adni.
Kecskeméten ezzel szemben hiába találunk két zsinagógát is, már nem eredeti funkciójukban működnek. A vendéglőből átalakított ortodox imaházat 1991 óta a Magyar Fotográfiai Múzeum használja, a Zitterbarth János által tervezett másik épület pedig korábban a Tudomány és Technika Házának adott otthont, jelenleg természettudományos élményközpontot terveznek benne. Utóbbi koncertek helyszíne is.
Ugyanígy koncerthellyé, pontosabban hangversenyteremmé avanzsált a Ludwig Schöne német-osztrák építész által tervezett, 1881-ben megépült szombathelyi zsinagóga is. Falai között a Savaria Szimfonikus Zenekar előadásain kívül a Bartók-szeminárium nyitókoncertjei, karmesterversenyek és egyéb rangos rendezvények szoktak helyet kapni.
