Piros cédula

Nem tűnik el a kanyaró 2020-ra, ahogy azt a WHO szerette volna. 30 százalékkal nőtt a fertőzöttek száma az utóbbi években, az oka az oltásellenesek arányának növekedése.

A legtöbb megbetegedést Ukrajnából jelentették, de sokat Szerbiából, Izraelből, Franciaországból, Olaszországból, Oroszországból, Albániából. Romániában több mint két éve tart a halálos áldozatokat is szedő kanyarójárvány, az új oltástörvény, a kötelező védőoltások bevezetése ellen mégis heves a civil és egyházi tiltakozás. Európában tavaly megháromszorozódott a betegek száma, az Egyesült Államokban már az idén több mint százan fertőződtek meg, a legtöbben Washingtonban államban.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2017-ben 110 ezren haltak bele a kanyaróba! A betegséget 2020-ra akarták eltüntetni a világból, ezzel szemben az utóbbi években a fertőzöttek száma harminc százalékkal nőtt. Az okot az oltásellenesek arányának növekedésében látják. A WHO a minap a világ tíz legnagyobb egészségügyi kockázata közé sorolta a mozgalmat. Ahhoz, hogy a „nyájimmunitás” egy fertőzés ellen kialakuljon, a közösség 96-99 százalékát kell ellenállóvá tenni. Az oltásellenesek abban bíznak, hogy az ő gyereküket majd a beoltott másik megvédi, de ez már nem működik.

Az oltásellenesek pápája az angol Andrew ­Wakefield, aki 1998-ban a The Lancet című orvosi lapban megjelent tanulmányában kapcsolatot feltételezett az MMR – a kombinált kanyaró-, mumpsz-, rubeolaoltás –, valamint az autizmus között. A következő évben visszavonatták a tanulmányát, és Wakefieldet kidobták az orvosi kamarából, ugyanis csalt: nem használt kontrollcsoportot, sőt az adatokat is meghamisította, de ez már nem gyengítette állításai hatását.

Az sem, hogy olyan ügyvédi iroda támogatta, amelyik oltóanyag miatti perekben autista gyerekeket képviselt, továbbá hogy a cikk megjelenése előtt szabadalmaztatta saját egykomponensű MMR-oltóanyagát. Erős anyagi érdekei fűződtek a régi vakcinák megbuktatásához. Tény ugyanakkor, hogy folyamatosan növekszik az autoimmun vagy krónikus betegségekben szenvedő gyermekek száma, ennek az okáról keveset tudnak. Ha az okokra a szülő nem kap választ, belekapaszkodhat abba, hogy a rendellenességet a védőoltások váltották ki.

Az oltásellenesség csak egyik eleme egy szubkultúrának, melynek jellemzői még többek között az otthon szülés (lásd a Geréb Ágnes védelmére szervezett lobbit), a vegetarianizmus és a spirituális mozgalmak követése, radikálisoknál a laposföld- és chemtrailhívés (a kondenzcsíkokkal való szándékos mérgezés) is. A felmérések szerint azok a szülők, akik nem oltatnak, jobbára a felső középosztályhoz tartozó, tanult emberek. És ők azok is, akik a saját extrém diétáikat kényszerítik jó szándékkal, de károkat okozva a gyermekeikre.

A magyar bíróságon évek óta folyik, de még az elsőfokú ítéletig sem jutott a zenészházaspár, L. Csaba és feleségének pere, akiket szándékos emberöléssel vádolnak. Kisfiuk hathetes korában halt meg agyvérzésben, a vád szerint ennek az az oka, hogy nem kapta meg újszülöttkorában a véralvadást segítő K-vitamint. A férfi a hazai Oltáskritikus Életvédők Szövetsége mozgalom elindítója: céljuk az oltási kötelezettség eltörlésének kikényszerítése, teljes körű tájékoztatás a mellékhatásokról, amelyeket a hivatalos szervek elhallgatnak, letagadnak, valamint az oltásmegtagadók és az oltáskárosodottak érdekképviselete. A Facebook-csoportnak itthon 6700 követője van, de a világháló is tele van oltásellenes rémtörténetekkel.

L. Csaba és követői nemcsak abban hisznek, hogy kapcsolat van a vakcinázás és az autizmus, valamint más agyi rendellenességek között, hanem abban is, hogy az egészségügyi dolgozók ártani és nem segíteni akarnak. Ezért késlekedett ő is kihívni beteg kisfiához az ügyeletet, illetve próbálta akadályozni a mentősök, orvosok munkáját. Kisfia egyéves születésnapján azt írta a világhálóra: a baba az orvosi fasizmus és szervkereskedelem áldozata lett. Az ügynek pikáns politikai mellékszála, hogy a kisfiú Márki-Zay Péter feleségének asszisztálásával született otthon – a szülésznőt tanúként nemrég hallgatta meg a bíróság –, a gyermekorvosa pedig ugyanaz volt, aki az Agárdon puszta jó szándékból és ostobaságból éhen halasztott másfél éves gyermeké. Ebben az esetben a doktornő felfüggesztett börtönbüntetést kapott, de ma is praktizál. Mindkét gyermeket körzeten kívül látta el, tehát ő is eleme a fent említett szubkultúrának.

Magyarországon kötelező a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő elleni védőoltás, ezért nem tud átgyűrűzni a határon a mostani járvány. A magyar oltási rendszer egyedülálló és példaértékű. A születést követően hatéves korig hét, majd 11 és 12 év között három kötelező és ingyenes védőoltást rendel a törvény. A szövődmény ritka, magasan felülírja a betegség rizikóját.

A kanyaró elleni védőoltás egymillió esetből legfeljebb egyszer, a kanyaróvírus azonban ezerből egyszer okoz agyvelőgyulladást.

A kötelező védőoltás furcsa jogi képződmény. Miközben az Alaptörvény mindenki számára biztosítja testi integritását, illetve az egészséges élethez való jogát, az egészségügyi törvény lehetővé teszi az ellátás visszautasítását. Az egyéni jogokkal azonban szembeállítható a közösség joga a betegségek, fertőzések megelőzésére, terjedésének megakadályozására és ennek érdekében az ellátás tűrésének kikényszerítésére. A helyzetet árnyalja, hogy a védőoltások esetében kiszolgáltatott a jogilag cselekvőképtelen gyermek. Mivel azonban a jogalkotó és a jogalkalmazó szerint az időben beadott megfelelő védőoltásokkal számos, a gyermekeket különösen veszélyeztető fertőzés megelőzhető, a védőoltás tudatos vagy gondatlan elkerülése súlyosan törvénysértő magatartás. A felelősség a szülőket, a gyermekorvosokat, a védőnőket és a járványügyi hatóságot egyaránt terheli. A gyermek veszélyeztetése egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Sokan tudni vélik, kik azok az orvosok, akik hajlandók meggyőződésből vagy pénzért igazolni a be nem adott védőoltásokat, de csak kevés ügy kerül bíróság elé.

Az európai országokban eltérő a védőoltásokra vonatkozó szabályozás. Van, ahol kötelező, de a mulasztás nem jár következménnyel, más országokban a jogszabályok ugyan kilátásba helyeznek következményeket, de ezeket nem érvényesítik. A 2016-ban kezdődött kanyarójárvány miatt több országban is tervezik a rendszer szigorítását, szankciók bevezetését. A tömeges migráció, illetve a turizmus ugyanis azzal a veszéllyel jár, hogy olyan fertőző betegségek is felbukkannak és újra terjednek, amelyeket már legyőzöttnek tekintettek a nyugati társadalmak. Annak idején egy járvány megfékezésére elegendő volt kitenni az ajtóra a piros cédulát, ebből mindenki tudta, hogy fertőző beteg van a házban. Nem mentek vizitbe. Ma már nem létezik akkora piros cédula, amekkorától az emberek egy része észhez térne vagy legalább elgondolkodna. Andrew Wakefield még csak 62 éves. Lehet, hogy jót kacag az egészen.

Új veszélyek

A WHO tavaly az X-kórnak elnevezett vírussal bővítette a világjárvánnyal fenyegető betegségek listáját. A még nem is létező kórokozó létrejöhet biológiai mutációval, mint annak idején a spanyolnátha vagy a HIV-fertőzés, de elterjedhet terrortámadás vagy véletlen baleset folytán is. Arra kívánják ezzel ösztönözni a tudósokat és az egészségügyi dolgozókat, hogy készüljenek fel a kiszámíthatatlan egészségügyi eseményekre is. Az állatok és az emberek közötti mai intenzív kapcsolat, illetve az utazási szokások és a kereskedelem is segítheti az újabb, eddig még nem ismert járványt okozó vírus gyors, világméretű elterjedését, de az is elképzelhető, hogy az Iszlám Állam vagy az al-Kaida használja fegyverként.

A WHO listáján szereplő világjárványt az alábbi betegségek idézhetik elő: a krími-kongói vérzéses láz, az Ebola- és Marburg-vírus betegség, a Lassa-láz, a közel-keleti légúti koronavírus és súlyos akut légzőszervi szindróma, a Nipah-vírus, a Rift-völgyi láz, a Zika, melyek mellé most az X-kór is odakerült.