Akkor hamisítvány, ha nincs ráírva, hogy Made in China, szokás mondani. A felirat azért szerepel a legnagyobb világmárkák termékein is, mert a multik az olcsó munkaerőt kihasználva a termelésüket keletre helyezték, ezzel tágas játékpályát szereztek maguknak, majd nyomukban járva a témára éhes jogvédőknek is. Azok kiderítették ugyanis, hogy a Távol-Keleten nem szakszervezettel védett, nyolcórás, kollektív szerződéssel körülírt munkavégzés történik, hanem tízcentes napibérben folyó kizsákmányolás. Gyermekmunkával tetézve. Persze, mire ez kiderült, a multik már megszedték magukat.
A kínaiak viszont, és ez nem volt bekalkulálva, ráébredtek arra, mekkora lehetőség rejlik az összeszerelésben, hiszen a multik a legféltettebb titkaikat, a legújabb technológiáikat hordták hozzájuk. Nem voltak restek, az alkatrészeket megforgatták, lefényképezték, a dokumentációval bevonultak a laboratóriumokba, és megspórolva az alapmunkát a készterméket továbbfejlesztették. És a kínai gazdaság mind magasabbra szárnyalt.
Ezen aztán meghökkentek a multik meg a politikai és gazdasági vezetők is. Ők inkább azon a lehetőségen, hogy az olcsón összeszerelt, a nyugati piacra visszatérő telefonok, számítógépek, de talán még a mosógépek alkatrészei közé is bekerülhettek hívatlan alkatrészek, és a kínaiaknak talán ki sem kell már mozdulniuk, hogy értesüljenek a világ fontos dolgairól. James Bond nyugdíjba mehet.
Lehet persze, hogy a kínai kémprogramosdi csak fikció. A kínaiak a maguk fejlesztette technológiákkal tarolják le a piacot az olcsóbb és jobb, megbízhatóbb termékeikkel. Ám ha a fentiekből valami is igaz, fel kell tenni a kérdést: mire tetszettek számítani?
A jogvédők jelenleg a leghevesebb harcukat az emberi adatvédelemért vívják. Jól teszik, rajtuk kívül ez alig valakit érdekel.
A jogvédők harcolták ki az adatkezelési törvényeket, a rendszerek átjárhatóságának korlátozását, csakhogy talán ők maguk is tudják, mindez értelmetlen, ugyanis ellenőrizhetetlen. Csak szépségflastrom egy alapvetően megoldatlan és megoldhatatlan problémára. Nem működik, hogy harcolunk a világ teljes digitalizációjáért és közben annak minden következménye ellen is. Ha a világ összes tudása felrakható egy nagy hálóra, akkor ennek a hálónak, törvények és korlátozások ide vagy oda, mindig lesznek rabsicai, akik lerabolják. Tényleg nem kellenek már a ravasz és bátor kémek. Sokkoló eredményt kapott a NATO is, amikor alibiügynökökkel kamu-Facebook-oldalakat indíttatott, hogy kiderítse, mennyire alkalmas a közösségi média a hadititkok kifürkészésére. Kiderült, hogy maguk a katonák is adtak ki az ismeretlen Facebook- és Instagram-partnereiknek érzékeny katonai információkat többek között a zászlóaljak elhelyezkedéséről és mozgásáról.
