Rés a vámon

Amerikai alkatrész, orosz alkatrész; egykutya! Mindegyik made in Tajvan! – szól az Armageddon örök érvényű mondata. Ez a XX. század végi igazság olyan mélyen belevésődött az európai vásárlók elméjébe, hogy a 2000-es évek eleje óta folyamatosan nő a Kínából vásárolt termékek aránya. Az eBay még amerikai találmány volt, azonban a 2010-ben indult AliExpress hamar elhódította a legnépszerűbb online piactér címét amerikai társától.

Magyarországon évekig csak a kalandvágyók rendeltek Kínából. És bár az amerikai gyártmányú műszaki cikkek, ruhák és kiegészítők rendre olcsóbbak voltak az eBayen vagy az Amazonon, a tengerentúli rendelés nem volt túl népszerű, főként mivel számos cég nem szállít Kelet-Európába. Maradt tehát a kínai kereskedelem, amelyet évekig a Samsungok és iPhone-ok uraltak.

A hamisítványgyáraknak azonban kezd leáldozni, mivel a hazai vásárlók is rájöttek, hogy az AliExpressen, a GearBeasten és a hasonló megbízható kínai oldalakon nemcsak gagyit lehet venni, hanem a neves gyártók saját oldalán mindenféle marketing- és kereskedői költség nélkül, a hazai árak töredékéért vásárolhatunk.

A külföldről rendelők eleinte megdöbbenéssel tapasztalták, hogy terméküket adó és vám terhelheti bizonyos összeg felett. A jelenlegi szabályok szerint 22 euró alatt nem kell sem vámot, sem áfát fizetni. E felett 150 euróig a küldemény vámmentes, de a 27 százalékos áfa már terheli, 150 euró felett pedig adó- és vámköteles. Fontos, hogy a csomag teljes költsége, tehát a postaköltség is beleszámít az adó-, illetve vámszámolásnál meghatározott értékbe. Így a fifikás vásárlók rendre egy-két darabot rendelnek csomagonként, hogy alatta maradjanak a 22 eurónak.

Szakértők szerint évente 560 millió kínai csomag érkezik Európába csak az AliExpressen keresztül, és ennek 97 százaléka esik adó- és vámmentes kategóriába. Rainer Will, az Osztrák Kereskedelmi Szövetség ügyvezetője úgy nyilatkozott, hogy naponta kilencmillió küldemény indul útnak Kínából, és ezek egynegyedét rendelik Európából. A vámmentes csomagok hétmilliárd eurós kárt okoznak a tagállamoknak, ezért döntött az unió, hogy 2021. január 1-jétől bezárja a 22 eurós kiskaput, és már az egyeurós termék is áfaköteles lesz. Ez javítani fogja az európai kis- és középvállalkozások versenyfeltételeit, mivel ők kötelezően megfizetik a – sokszor Kínából származó – áruk különféle költségeit (nyereségadó, áfa, szállítási díj, utalási költségek).

A kínai kereskedők viszont szeretnek trükközni, és úgy tenni igazán költséghatékonnyá az árusítást, hogy maguknak és a vevőknek is megspórolják az adókat és vámokat. Ezt úgy lehet megtenni, hogy a valóságtól eltérő információt nyomtatnak a csomagolásra. Egy okoskonnektorokat gyártó kínai webáruház képviselője – nevezzük Csennek – bevallotta, hogy a tudatosabb vásárlók rendre írnak nekik az AliExpressen keresztül, hogy a vám- és áfakötelezettség elkerülése érdekében szeretnék, ha alacsonyabb árakat tüntetnének fel a csomagoláson, mint a kifizetett ár.

– Ha ilyen kérés érkezik, akkor külön figyelünk, hogy a vevőnk csomagja biztosan 22 euró érték alatti címkét kapjon. Ha a vevőnk nem kéri külön, akkor is kisebb az esélye, hogy ki kelljen fizetni a forgalmi adót vagy a vámot, mivel a gépeink automatikusan úgy nyomtatják a postai címkéket, hogy csak minden tizedik csomag esik 22 eurón felül – mondja el Csen.

Régebben az volt a gyakorlat, hogy a csomag „ajándékként” érkezett az országba, hogy elkerülje az átvizsgálást. 2018. január 1-jétől azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szigorított az ellenőrzéseken, és egyre több csomagot vizsgálnak át a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A napi postaforgalomban átlagosan 3500 csomagot vizsgál át kilenc-tíz vámszakértő. A futárszolgálatok csomagszállítása szigorúbb, ott minimális az olyan eset, amelyik átcsúszhat az ellenőrzésen. Sepsi Edit, a NAV Repülőtéri Igazgatóságának igazgatóhelyettese szerint a megvizsgált csomagok 82 százalékánál alacsonyabb árat nyomtattak a csomagra a valóságosnál. Ez évente több mint 408 millió forintos adó- és vámkülönbözet.

Csen is tudja, hogy az „ajándék” megjelölés már gyanús, ezért az ő áruháza nem trükközik a csomag tartalmával. Pontosan ráírják, hogy miből hány darabot csomagoltak, például „2 db európai szabványú okoskapcsoló”, de annak árát már megváltoztatják. Így lesz a 15-20-30 dolláros termékből 1-3-5 dolláros. És mivel a piactéren – más webshoptól – valóban ennyiért is elérhető hasonló termék, illetve mivel az áruház nevét kizárólag kínai írásjelekkel tüntetik fel (pedig mind az AliExpressen, mind a GearBeasten, mind a saját honlapjukon latin betűkkel írnak), a vámügynököknek kevésbé tűnik gyanúsnak a küldemény. A turpisságra csak akkor derül fény, ha egy ügynök éppen kiszúrja az adott csomagot a rengetegből, és bekéri a vevő átutalási, PayPal- vagy AliPay-fizetési adatait, illetve megvizsgálják, hogy az adott terméket a webáruház mennyiért kínálja. Ennek kivédését már Jin meséli, aki egy szélesebb spektrumú termékkínálattal foglalkozó áruház kapcsolattartója.

– Ha csak annyit írunk rá, hogy „játék” vagy „fitneszeszköz”, nehéz beazonosítani, hogy mi van a csomagban. Persze tudunk a felbontás nélküli, röntgenes átvilágításról, de annyi terméket forgalmazunk, hogy bőven lehet találni köztük olyat, amelyik belefér a megadott értékhatárba.

Ráadásul a feladott csomagok 80 százaléka két kilogrammnál kevesebbet nyom, így levélként is feladható. Volt már olyan, hogy találtak tabletet levélpapírba csomagolva. Az idei legnagyobb fogás a NAV tájékoztatása szerint az volt, amikor egy 22 euró összegűnek bejelentett küldemény valójában 5850 euróba került.

A bejelentés óta érezhető, hogy többen rendelnek komolyabb darabokat, különösen most, a nyári szünet kezdetével várható dömping. Számos netes oldal igyekszik nyugalomra inteni a rendszeresen Kínából rendelőket, mondván, „2021 még messze van”, és a „kínaiak úgyis kitalálnak valamit”, ám sok kommentelő aggódik, hogy az eddig valóban néhány dolláros telefontok és egyéb elektronikai tartozék egyharmaddal biztos drágább lesz, ráadásul több adminisztrációval jár majd. Sajtóhírek szerint a NAV és a posta olyan informatikai fejlesztésen dolgozik, amelynek nyomán a vevők maguk végeznék el a vámkezelést, bejelentve, hogy milyen terméket, mennyiért rendeltek, majd bankkártyával kiegyenlíthetnék az áfa és a vám összegét. Mivel jelenleg a jogszabály még nem végleges, ezért többen teszik fel a kérdést, hogy ezt ki fogja ellenőrizni. Az unió egyablakos rendszert alakítana ki. Ezzel a kereskedők először kötelezően beszedik az áfát a vevőktől, majd továbbfizetik az illetékes tagállamnak. Külön portált hoznak létre, ahol a legfeljebb 150 euró értékű, továbbra is vámmentes, de már áfaköteles termék kezelhető lesz.

Sem Csen, sem Jin nem tudott választ adni, hogy áruházaik hogyan reagálnak majd az új szabályozásra. Elképzelhetőnek tartják, hogy egyszerűen beszüntetik termékeik európai forgalmazását, mivel a pluszköltségek és a papírmunka már nem lesz kifizetődő. A hazai netes vásárlók azonban inkább azt remélik, hogy nőni fog a már most is elérhető európai raktárak száma. Innen rendelve ugyanis jelenleg sem kell aggódni az áfa- és a vámkezelés miatt. Spanyol- és Olaszországban vannak a legnagyobb raktárak, de a probléma, hogy számos, az AliExpressen vagy a GearBeasten legolcsóbban árusító cég nem tart fenn európai raktárakat. Ám léteznek cégek, amelyek most is támogatják a csalásmentes kereskedelmet, mivel a bizonylat alapján hajlandók visszatéríteni az adott uniós tagállam áfa- és vámköltségét. Így szakértők szerint elképzelhető, hogy a némi drágulás mellett inkább a piaci szereplők felcserélődésén lesz a hangsúly.