Súlyos palást

Az első esztergomi kamaraopera-fesztiválhoz kapcsolódva a várszínház felkérésére mutatták be az Operalátvány című kiállítást a múzeum lovagtermében.

Számos Kossuth-díjas művész, akadémikus és iparművész munkásságát ismerhetjük meg az esztergomi tárlaton Fotó: Teknős Miklós

Magyarország fesztivál-nagyhatalommá vált. A Géza fejedelem és István király palotájának falmaradványai között működő vármúzeum szomszédságában található az Esztergomi Várszínház, ahol július közepén rendezték meg az első esztergomi kamaraopera-fesztivált. Az igazgató, Horányi László hagyományteremtő szándékkal szeretne rendezvény- és tárlatsorozatot indítani a bazilika közelében.

Az eseményhez kapcsolódva a várszínház felkérésére mutatták be az Operalátvány című kiállítást a múzeum lovagtermében. A kétszintes terem emeletén a királyi korona, a palást és a jogar másolatát láthatjuk, a földszinten tárlatokat és zenei rendezvényeket tartanak. A kiállításon a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézménye, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szcenikai gyűjteménye mutatkozik be, ahol díszlet- és jelmezterveket, muzeális és kortárs jelmezeket, kellékeket és díszletmaketteket őriznek. Az 1800-as évektől napjainkig több mint harmincezer műtárgy került a nemzeti közgyűjteménybe. A magyar operatervezés alkotóinak legkülönbözőbb színházi dokumentumait gyűjtik, feldolgozzák, kutathatóvá és közkinccsé teszik őket.

Az esztergomi tárlaton díszlet-, jelmez- és látványtervek, rajzok, maszkok, makettek jelenítik meg a magyar színházi élet zenés műfaját. Számos Kossuth-díjas művész, akadémikus és iparművész munkásságát ismerhetjük meg, azokét, akik elsősorban a színház és a film világában alkottak nagyot. Spannraft Ágoston díszletfestő, tervező és Márkus László igazgató, intendáns gyönyörű, opera-előadásokhoz készült látványterveivel villantják fel az 1800-as és az 1900-as évek világát. A válogatásban többek között Gombár Judit táncruha- és Vágó Nelly táncjelmeztervei, Márk Tivadar jelmez- és Schäffer Judit fejdísz- és palástjelmeztervei láthatók.

A nagyközönség számára azt is szeretnék bemutatni, hogyan születik egy előadás. Miután a színház eldönti, melyik darabot állítják színpadra, a rendező leül a díszlettervezővel, és közösen megálmodják a látványvilágot. A díszlettervező az előadást létrehozók számára papírdoboz makettet készít, kicsiben megalkotja a színpadot bútorokkal, kellékekkel, díszletelemekkel.

Számos Kossuth-díjas művész, akadémikus és iparművész munkásságát ismerhetjük meg az esztergomi tárlaton
Fotó: Teknős Miklós

A kiállított makett – Khell Csörsz látványtervező, építész terve – körbejárható, és fotósorozaton az is látható, hogyan készült, illetve a makett alapján hogyan jött létre az előadás. A tárlat érdekessége a bevilágított, 2016-ban Debrecenben bemutatott Lohengrin-előadás jelmeze, melyet Gyarmathy Ágnes színházi iparművész tervező jegyez. Előfordul, hogy az énekesek húsz-harminc kilós jelmezt viselnek. A kiállításon bemutatott bordó bársony, bélelt palástnak a súlyán kívül az a különlegessége, hogy a ruha anyaga színes festett üvegmozaikot mintáz, amely a reflektorfényben kifejezőbbé teszi az operaénekes gesztusait.

Két album is látható és lapozható a tárlaton. A Tisztelet az elődöknek című kötet az Operaház elmúlt ötven évét fémjelző történeteket, kritikákat és a Forray Gábor díszlettervező életútjáról, pályaképéről összeállított anyagot tartalmazza. A másik album az operai palástruha és még közel 150 alkotás kulisszatitkaiba enged betekintést. Esztergom a kiállításon kívül más csemegét is tartogat a közönség számára. A bazilika előtti ünnepi napok keretén belül két nagyszabású előadást láthatnak az érdeklődők. Augusztus 14-én Szarka Gyula és Szálinger Balázs Zenta, 1697 című rockoperájának magyarországi ősbemutatóját, öt nappal később a Csíksomlyói passiót a Nemzeti Színház előadásában.

(Operalátvány – Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, Esztergom, Szent István tér 1. A kiállítás 2019. augusztus 20-ig látható)