Sörre bor

Mivel most hivatalosan betegségnek számít a másnaposság, ugyan mi fogja megakadályozni a németeket, hogy nyakló nélkül igyanak?

Kellemes este a barátokkal. Sör, bor, pálinka, whiskey és társaik. Másnap reggel pedig a szörnyű felismerés, hogy nem lehet ágyban nyalogatni a sebeket, mert vár a főnök, és nem értékeli, ha egy átmulatott éjszaka után egynapos betegséget jelentünk. Micsoda diszkrimináció ez, hiszen mi különbözteti meg a krónikus fejfájást az alkoholos befolyásoltság okozta rosszulléttől?

Egy frankfurti bíróság szerint semmi. Egy másnaposság elleni italporokat áruló cég ellen indult per, mivel az úgy hirdette termékeit, hogy azok hasznosak a macskajaj ellen. A hatályos német reklámjogi szabályok kimondják, hogy a gyógyszernek nem minősülő étrend-kiegészítők nem kelthetik azt a benyomást, hogy a termékek megelőznek, kezelnek vagy bármilyen módon gyógyítanak egy betegséget. (Hasonló rendelkezés a magyar reklámtörvényben is van.) A betegség fogalma pedig azt jelenti, hogy a szervezet normális működését befolyásolja egy megszokottól eltérő állapot.

Az alkoholos befolyásoltság ilyen, mivel a másnaposság számos kellemetlen tünet összessége, például fáradtság, hányinger és fejfájás, amelyek mindaddig tartanak, amíg a túlzott alkoholbevitel nyomán kialakult magas véralkoholszint visszatér a normális állapotba. Számos készítmény reklámozza úgy magát, hogy a kellemetlenségeket csökkenteni tudja, valójában azonban legfeljebb placebohatásként múlhat el valakinek a fejfájása, hiszen a termékek nem hatnak a véralkoholszintre.

A népi bölcseletek persze szoktak működni, de inkább a megelőzés terén. Tehát az alkohol lekötésére kitalált zsíros étrend, nagy baj esetén akár tömény zsír fogyasztása, vagy az alkohol hígítása vízzel, esetleg narancslével (egy német kutatás szerint a fogyasztott pezsgővel azonos mennyiségű narancslé megelőzi a lerészegedést). Van, aki lefekvés előtt iszik vizet, más a macskajajra fogyaszt további alkoholt. Mindenki esküszik a saját módszerére, de azok közül egyik sem működik minden esetben. A másnaposság ugyanis olyan komplex jelenség, amely mindenkinél másképpen jelenik meg. Sok függ az elfogyasztott mennyiségtől, az alkohol fajtájától, hogy milyen gyorsan gurul le a poharak tartalma, illetve, hogy az ember testtömegéből, metabolizmusából adódóan mennyire bírja vagy nem bírja az alkoholt – és ebben vannak a legnagyobb különbségek.

Éppen ezért figyelmeztetnek a bírósági döntés kritikusai, hogy mivel most hivatalosan betegségnek számít a másnaposság, ugyan mi fogja megakadályozni a németeket, hogy nyakló nélkül igyanak? Hiszen mégsem ugyanannyi az ember tudatos részvétele például egy megfázás összeszedésében, mint az (esti) iszogatásban. Rá­adásul a WHO adatai szerint egyre több az alkoholista a világon. Németországban 10-12 liter tiszta alkoholt fogyasztanak, Magyarországon még többet, ott a férfiak havonta két liter alkoholt, a nők kevesebb mint egyet isznak. Nem csoda, hogy több mint 900 ezer alkoholista van ma csak Magyarországon. A WHO legutóbbi jelentése ugyanakkor azt is kimutatta, hogy az alkoholizálási listán szintén előkelő helyet elfoglaló Oroszországban sikerült csökkenteni a fogyasztást, és ennek számos pozitív hatása van. Csökkentették a csempészett és a házilag készült alkohol arányát, illetve növelték a szeszes italok jövedéki adóját, főként a vodka árát. Ennek köszönhetően ma az orosz férfiak élettartama több mint tíz évvel hosszabb (68 év), mint a 90-es években (57 év). Ráadásul kimutathatóan nőtt a dolgozók munkakedve is az országban. Pszichológusok nem véletlenül félnek, hogy a német bírósági ítélethez hasonló döntések az alkoholfogyasztáshoz kötődő utolsó visszatartó erőt is megszüntethetik, így az elmúlt évek csökkenő alkoholfogyasztási trendjei megfordulhatnak. Hiszen ki ítélne el egy beteg embert?