Tűrőképesség

A közszereplőkről gyakorta keringenek pletykák és híresztelések. De meddig kötelesek ezt tűrni? A brit királyi család hálás téma a bulvárlapok számára.

Harry herceg egy angolai aknamező szélén 2019 szeptemberében Fotó: Reuters

A brit törvények szerint hat év a maximális keresetindítási határidő, így PR-szakemberek szerint a telefonügy valójában Meghan levele kapcsán került előtérbe. A herceg nyilatkozatot is kiadott, miszerint fél, hogy „a történelem megismétli önmagát”, hiszen a média ugyanúgy bánik Meghannel, mint annak idején Dianával. Ráadásul – véli Harry – Meghanről rendszeresen „hazugságok” látnak napvilágot.

A világmédia azonban minden üzenet ellenére sem áll teljes mellszélességgel a hercegi pár mellett. A Good Morning Britain műsorvezetője, Piers Morgan például közölte, hogy ideje lenne, hogy a Sussexek „leszálljanak a magas lóról”, és megértsék, hogy a közszereplés vastagabb bőrt kíván. Más szakértők úgy vélik, hogy a bulvármédia befolyáscsökkenése, illetve a szigorodó személyiségi jogi szabályozás miatt a hercegi pár valójában ágyúval lő verébre. Ingrid Seward királyi életrajzíró szerint Meghan nem tud elszakadni amerikai neveltetésétől, amely kultúrához mélyen kötődik az ügyek bíróság előtt való elrendezése, „az angol kultúrkörben, azonban nem teregetik ki a szennyest”.

Ugyanakkor számos példát találni akár királyi perekre is. Katalin hercegnő 53 ezer font kártérítést kapott, mikor a Closer francia magazin megjelentette a Côte d’Azurön készült topless képeit. Károly herceg a The Mail on Sunday ellen indított pert, amikor a lap 1997-ben a naplójából idézett, amelyben „ijesztő, öreg viaszbabáknak” nevezi a kínai vezetés tagjait. Karolina monacói hercegnő az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult néhány éve három róla készült fénykép miatt.

A döntés szerint két nyaralási fotó csak a közönség kíváncsiságát elégíti ki, ezért megjelentetésük sérti a hercegnő személyiségi jogait, a harmadik kép viszont, amelyen Rainier herceggel látható, közérdeklődésre tarthat számot, mivel a cikk a herceg egészségi állapotáról szól.

Az európai szabályozás alapvetően ismeri a közszereplők „többlettűrési kötelezettségét”, ugyanakkor biztosítja számukra is a magánélethez való jogokat. A magyar polgári törvénykönyv szerint sem lehet bármit leírni közszereplőkről, hiszen a személyiségi jogok védelme rájuk is vonatkozik, igaz, a „közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja”.

Hazai jogi szakértők szerint az új Ptk. arra ösztönzi a bíróságokat, hogy ne tisztán a polgári jog szabályai szerint nézzék a személyiségi jogokat, sokkal inkább alapjogi megközelítést alkalmazzanak. Az alkotmányjogi gyakorlatban ugyanis a véleménynyilvánítás szabadságának korlátját jelenti az emberi méltóság védelme. Molnár Hella, az ELTE ÁJK adjunktusa szerint az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése kimondja: a közéleti szereplő nem köteles eltűrni a kritikát, ha az sérti emberi méltóságát.

Kérdés, hogy a britek hogy döntenek majd, hiszen Nagy-Britannia híres a világ egyik legszigorúbb rágalmazási törvényéről. Rossznyelvek szerint Meghannek szerencséje van, hiszen ügye az amerikai bíróságok előtt elbukna.

Ott ugyanis precendens van egy híres protestáns lelkész első szexuális élményéről írt hazugságra, illetve hogy a döntést az amerikai legfelsőbb bíróság helybenhagyta, mondván, ezt a közszereplőnek el kell tűrnie. Hasonló Magyarországon nem fordulhatna elő, az eset a rágalmazás vagy a becsületsértés büntetőjogi kategóriát is kimeríthetné.