Négyszer vett drágakövek

Beütött a krach a világ két legnagyobb drágakő-kereskedő országában. Indiában egy maffiózó, Izraelben pedig a kínai–amerikai kereskedelmi vita, illetve a hongkongi zavargások döntötték be az évi 72 milliárd dolláros bizniszt.

Gyémánt színét ellenőrzi egy indiai ékszerész. Növekvő igények Fotó: Amit Dave Forrás: Reuters

Gyémánt színét ellenőrzi egy indiai ékszerész. Növekvő igények
Fotó: Reuters

Mintha időzítettek volna az indiai eseményekhez, az izraeli gyémántipar is összeomlott, igaz, nem bűntény, hanem a politika miatt.

A kivitel 22 százalékkal zuhant az idei első háromnegyed évben, 2,62 milliárd dollárra esve az egy évvel korábbi 3,32 milliárdról. A The Times of Israel szerint a zsidó állam gyémánt-iparának a kínai–amerikai kereskedelmi háború, illetve a hongkongi tüntetések adták meg a kegyelemdöfést. A két legnagyobb vásárló, az Egyesült Államok és Kína gazdasági helyzete, nem kis mértékben a vámháború miatt, igencsak bizonytalanná vált. A kínai gyémánttőzsde elnökének bevallása szerint Hongkong az izraeli gyémántexport körülbelül harminc százalékát veszi fel. Az ország ékszerészei évi több százmillió dollár értékű drágakövet importálnak Izraelből, majd ennek egy része az anyaországba, Kínába áramlik. A hongkongi helyzet alakulása lassan mindennapos összecsapásokkal, rosszabb esetben polgárháborúval fenyeget, az ázsiai gazdaság emiatt is lassul. Így a leggazdagabbak sem azzal foglalkoznak, hogy mennyire csillogó ékszereket vásároljanak fel, hanem dollármilliárdokat érő cégeiket próbálják menteni. S ha mindez nem lenne elég, a pekingi kormányzat még rátett egy lapáttal: igyekeznek megnehezíteni a kínai üzletemberek utazásait, ezzel próbálva nyomást gyakorolni a szigetország gazdasági életére. Hongkong ugyanis a gazdag kínaiak kedvenc célpontja. Amíg szabad volt a pálya, az üzletemberek itt költötték el pénzük jelentős részét, ugyanis vállalkozásaiknak Hongkong szolgált kapuként a Nyugat felé.

Most, hogy beütött a gyémántpiaci krach, az árak újból változnak. Kevesen tudják, hogy a ritka szerkezetű szén értéke ötszörösére nő, amíg a bányából a piacokra kerül. Majd hozzávetőleg ugyanennyi hozzáadott értéket tesznek rá az ékszergyártók és a kiskereskedők. Míg a nyersgyémánttermelés 15 milliárd dollár bevételt hozott tavaly, addig a gyártók már ötvenmilliárd dollárért adták tovább az ékszerbe foglalt köveket a kiskereskedőknek, akik 72 milliárdot kasszíroztak. A kisebb köveknél az ártöbbletet a magasabb csiszolási költségek okozzák. Az egykarátos kő csiszolásához sokkal kevesebb munka és gyémántpor szükséges, mint száz olyan kisebb darab csiszolásához, amelyek együtt tesznek ki egy karátot. (Egy drágakőkarát 0,2 grammal egyenlő, és nem tévesztendő össze a nemesfémek finomságát jelző karáttal.) A nyerskövek ára körülbelül nyolcada, tizede a csiszoltakénak.

Az pedig újabb kérdést vet fel, hogy ezek után mi lesz a mesterséges gyémántokkal. A piac eddig jóval nagyobb mennyiségű gyémántot igényelt, mint amennyit a természetes forrásokból elő tudtak állítani. Ennek ellenére a nyersgyémánttermelés volt a legvonzóbb az értékláncban: a legnagyobb indiai, brazíliai, afrikai bányák és gyártók akár húszszázalékos hasznot is el tudtak érni. Egészen mostanáig.