Minden érzékünk

A könyvkiadó legpazarabb darabjaként jellemezte blogjában ­Pécsi Györgyi kiadóvezető a nemrég bemutatott Barokk freskó­fes­tészet Magyarországon című kötetet. A különleg­esen szép kiállítású, reprezentatív gyűjtemény megjelenését tízéves kutatómunka előzte meg. Jernyei Kiss János művészettörténész és munkatársai építészettörténeti és műemlékvédelmi feltárásait, helyszíni szemléken készített színvonalas fotóit tartalmazza az impozáns könyv, amely a szűkebb szakma és a fogékony közönség érdeklődésére egyaránt számot tarthat.

A barokk freskók szinte hétköznapinak számítanak, kis falvaink templomaiban is megtaláljuk őket, mert legtöbb fennmaradt templomunk, mellette kastélyok és kúriák barokk művészeti stílusban épültek. A török uralom alól felszabadult ország lassan magára talált, gazdasági lendületet vett, s a XVIII. században harmadik nagy építészeti korszakát élte meg Szent István és Hunyadi Mátyás ideje után.

A négy kötetre tervezett anyag kézirata már elkészült, 2019 decemberétől az első kötetet veheti kezébe az olvasó, mely Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye barokk freskófestészetén vezet végig. A székesfehérvári Esterházy-palota és az egykori koronázóváros három temploma, rendházai, a lovasberényi Cziráky-kastély, a majki kamalduli szerzetesek lakhelye, a vértessomlói, dömösi katolikus templomok, a sümegi, kapolcsi, köveskáli, zirci templomok, a veszprémi érseki palota és a tihanyi apátság terei – nagyságrendben Veszprém megye vezet –, hogy csak néhányat emeljünk ki a szakszerűen leírt és szemet gyönyörködtetően illusztrált 55 épület és épületegyüttes közül.

A barokk művészet legfontosabb jellegzetessége, hogy a teljes emberre próbál hatni, kitágítja a teret, elé tárja a földöntúli élményt, a mennyország ígéretét. Komoly lelki tartalommal arra ösztönzi a szemlélőt, próbáljon úgy élni, hogy végül eljut­hasson ide. A vizuális hatás kiterjesztése hasonlít ahhoz a törekvéshez, amely ma minden érzékünkre hatni próbál a térhatású moziban. A barokk illúziókeltés nyomán díszletből valóság lesz, fiktív tájból valóságos kép.

Többek között megcsodálhatjuk a talán legismertebbet, Franz Anton Maulbertsch térhatású szoborábrázolásait, különösen, ha tudjuk, hogy a friss, még nedves falfelületre rövid idő alatt kellett ­felvinni az ábrázolni kívánt alakot. A sümegi Szent Imre téren álló templom freskója ­bizonyítottan az ő munkája, s akár a többi ­tétel esetében, megismerkedhetünk a megrendelővel, a freskó keletkezéstörténetével, a képek állapotával és restaurálási eseményeivel.

Székesfehérvár három bemutatott temploma közül a Szent István-székesegyház restaurálása jelenleg is folyik. Johann Ignaz Cimbal freskóin István király három ábrázolása – a Szentháromság előtt térdelő, a püspökségek alapítóleveleit átadó, a pogányságot legyőző uralkodó – mellett Szent Imre és Szent László­ alakját fedezhetjük fel. Árpád-házi szentjeink körén túl próféták, evangélisták, kisebb allegorikus alakok szerepelnek, mint a Hit, Remény, Szeretet, Bőkezűség – nyomon követhetők a kötetvégi ikonográfiai mutatóban. Székesfehérváron tavaly egész éves rendezvénysorozattal tisztelegtek a barokk kor előtt, és az egyházmegyét vezető Spányi Antal megyés püspök egyik fő támogatója ennek a kiadványnak is.

Lelki és kulturális azonosságunkhoz, vallási képzeletünkhöz hozzátartozik templomaink és világi épületeink barokk művészete, amely döntően szakrális mivolta miatt 1989 előtt nem kaphatott túl nagy publicitást. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemről kiinduló s ma már nemzetközi hálózatba kapcsolódó barokk művészetkutatás eredményeként e könyvnek köszönhetően ezután sokkal kevesebb lesz azok száma, akik nem tudják, milyen értékeket hordoz ez az identitásunkba beépült kultúra.

(Barokk freskófestészet Magyarországon I. – Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye. Szerk.: Jernyei Kiss János. Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ – Magyar Művészeti Akadémia Kiadó, Budapest, 2019, 520 oldal. Ára: 9500 forint)