Többek között megcsodálhatjuk a talán legismertebbet, Franz Anton Maulbertsch térhatású szoborábrázolásait, különösen, ha tudjuk, hogy a friss, még nedves falfelületre rövid idő alatt kellett felvinni az ábrázolni kívánt alakot. A sümegi Szent Imre téren álló templom freskója bizonyítottan az ő munkája, s akár a többi tétel esetében, megismerkedhetünk a megrendelővel, a freskó keletkezéstörténetével, a képek állapotával és restaurálási eseményeivel.
Székesfehérvár három bemutatott temploma közül a Szent István-székesegyház restaurálása jelenleg is folyik. Johann Ignaz Cimbal freskóin István király három ábrázolása – a Szentháromság előtt térdelő, a püspökségek alapítóleveleit átadó, a pogányságot legyőző uralkodó – mellett Szent Imre és Szent László alakját fedezhetjük fel. Árpád-házi szentjeink körén túl próféták, evangélisták, kisebb allegorikus alakok szerepelnek, mint a Hit, Remény, Szeretet, Bőkezűség – nyomon követhetők a kötetvégi ikonográfiai mutatóban. Székesfehérváron tavaly egész éves rendezvénysorozattal tisztelegtek a barokk kor előtt, és az egyházmegyét vezető Spányi Antal megyés püspök egyik fő támogatója ennek a kiadványnak is.
Lelki és kulturális azonosságunkhoz, vallási képzeletünkhöz hozzátartozik templomaink és világi épületeink barokk művészete, amely döntően szakrális mivolta miatt 1989 előtt nem kaphatott túl nagy publicitást. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemről kiinduló s ma már nemzetközi hálózatba kapcsolódó barokk művészetkutatás eredményeként e könyvnek köszönhetően ezután sokkal kevesebb lesz azok száma, akik nem tudják, milyen értékeket hordoz ez az identitásunkba beépült kultúra.
(Barokk freskófestészet Magyarországon I. – Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye. Szerk.: Jernyei Kiss János. Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ – Magyar Művészeti Akadémia Kiadó, Budapest, 2019, 520 oldal. Ára: 9500 forint)
