A Forradásos éneke

A rendőrségen belül szándékosan siklathatták félre a Medgyessy-kormányzat idején a kétezres évek egyik milliár­dos alvilági svindlijének, egy ingatlanszövetkezeti csalásnak, a Vertical-Invest-ügynek a nyomozását, amelyben egy kivétellel végül csak a strómanok kerültek bíróság elé – a történetet az egyik online újság elevenítette fel. Nem csak a Vertical-botrány esetében történtek hatósági visszaélések, amelyek tévútra vitték a nyomozásokat.

Fenyő Jánost 1998. február 11-én lőtték le Budapesten. Túl sok mulasztás történt Fotó: Mihádák Zoltán Forrás: MTI–Mihádák Zoltán

A 2000-es évek elején kitört szövetkezeti botrány következtében kisbefektetők mentek tönkre, közben eltűnt csaknem kétmilliárd forint. A Vertical ellen a XI. kerületi kapitányság 2003 őszén kezdett nyomozni, ám csupa olyan ember ellen, akik a szövetkezethez csak névleg kötődtek – idézte fel az Index.hu a napokban. Az ügyben az éjszakai életből jól ismert Klivinyi Zoltánt is letartóztatták, aki részletes vallomásában megnevezte a háttérembereket. Az csak az elsőfokú tárgyalásnál derült ki, hogy ennek a vallomásnak egyszerűen nyoma veszett. Erről a Vertical-Invest elleni nyomozást vezető egyik alosztályvezető beszélt a Budapesti Nyomozó Ügyészségen 2017 őszén. Szerinte, noha tudták, hogy a gyanúsítottak, köztük Klivinyi, mindössze strómanok, néhány magasabb pozícióban lévő rendőr nem akarta a nyomozást sikerre vinni. A rendőr beszélt arról a betörésről is, amely a XI. kerületi kapitányságon történt annak idején, amelyet szerinte csakis belső ember követhetett el. Mindezt jelezték a belső elhárításnak is, átadták nekik az ezzel kapcsolatos jelentésüket, de a vizsgálat eredménytelenül zárult.

Az alosztályvezető tanúvallomásában kiemelte: a nyomozás előrehaladtával nyilvánvalóvá vált, hogy információk szivárognak ki a kapitányságról, Klivinyiről pedig elmondta: ő stróman volt, a megbízóit még csak ki sem hallgatták, noha velük szemben is megállt az alapos gyanú. Az alosztályvezető ezek után készített egy jelentést, amelyben mindezt leírta, megemlítve, hogy a megbízói kör felett „egy politikai elit diszponált”. Felettese, miután értesült a leírt információkról, megdöbbenve kijelentette, hogy ebbe a kormány is belebukhat. A jelentés végül az akkori budapesti rendőrkapitány, Gergényi Péter asztalára került, aki elvette a kerületi kapitányságtól az ügyet, és az iratokat át kellett adni a BRFK-nak. A jelentést pedig, benne a nevekkel, titkosították. A tanúskodó rendőr szerint a nyomozást azért vették el tőlük, mert túl jól haladt, és „Klivinyi Zoltánnál meg kellett húzni a vonalat”. A rendőri visszaélésekkel összefüggésben indult ügyészségi nyomozás végül azért nem vezetett eredményre, mert a felmerült bűnpártolás, hivatali visszaélés és vesztegetés bűncselekménye már elévült.

A Vertical-Invest botrányán kívül több esetben felvetődött már a rendszerváltás óta annak a gyanúja, hogy alvilági körök és politikusok érdekében büntetőeljárásokat akadályoztak meg, az érintett hatósági személyek pedig szinte mindig megúszták a felelősségre vonást. Jó példa erre az 1990-es években elkövetett leszámolások nyomozásaiban részt vevő több rendőr esete, akik ellen még a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok egy részének belső elhárításaként működő Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) is vizsgálódott. Vizsgálat tárgya volt, hogy az olajügyekben a rendőrség első számú koronatanújaként elhíresült Boros Tamásnak az 1997-ben tett, végül a halálát okozó videóvallomása milyen csatornákon keresztül jutott el röviddel az elkészülte után az Aranykéz utcai robbantás megrendelőjének tartott Portik Tamáshoz.

Az NVSZ-nek komoly aggályokra adott okot a kazetta rendőrségről kikerülése mellett a négy ember halálával végződő merénylet meghiúsult nyomozása is. Nem maradt el annak a vizsgálata sem, hogyan tűnhetett el a BRFK-ról két fontos kamerafelvétel, amelyeken a megmaradt rendőri jelentések szerint jól felismerhetően látszott a robbantás miatt azóta elítélt Jozef Roháč. Az Aranykéz utcai merénylet ügyének perbeszédében az ügyész kiemelte, hogy a BRFK életvédelmi alosztályát vezető gyilkossági sztárzsaru szekrényéből vihették el a fontos bizonyítékokat. Ennek kapcsán a 90-es évek gyilkosságaiban nyílt nyomozást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűnpártolás és hivatali visszaélés miatt ugyan feljelentést tett, ám elévülés miatt a Központi Nyomozó Főügyészség nem rendelt el nyomozást.

A magyar kriminalisztika másik rejtélyes ügye, a Fenyő-gyilkosság vonatkozásában is felmerült, hogy hátráltathatták a nyomozást a rendőrségen. A védelmi szolgálat az egyik legfontosabb kérdésnek azt tartotta, miként lehetséges, hogy amikor a tíz évig bujkáló Roháčot 2009 elején hazahozták, nem hasonlították össze a levett DNS-ét az 1998-as emberölés helyszínén talált anyagmaradványokkal, noha Roháč elkövetői mivolta már a 90-es évek végén felmerült, arról nem is beszélve, hogy a kecskeméti maffiaper fővádlottja, Radnai László 2005-ös, titkosított tanúvallomásában is Jozef Roháčot azonosította Fenyő János gyilkosaként. Ez a titkosított vallomás egyébként a jegyzőkönyvezést követő harmadik napon már Portik Tamás és körének a kezébe került, ám a felelősök nevét ebben az ügyben sem ismerjük.

Fenyő Jánost 1998. február 11-én lőtték le Budapesten. Túl sok mulasztás történt
Fotó: MTI–Mihádák Zoltán

Elévült már azoknak a hatósági személyeknek is a feltételezett bűncselekménye, akikről a 2018-ban lefoglalt Portik-hangfelvételek tanúsága szerint Portik Tamás és energolos cégtársa, Drobilich Gábor beszélt a 2000-es évek közepén. Az egyik megvett gyilkossági nyomozót „Forradásosnak” nevezték, ő „énekelt” Drobilichnak, hogy Portik ellen egy zsarolási ügyben nyomoznak, a másik rendőr pedig kihozta a rendőrségről, majd az olajosok kezébe juttatta az energolosok volt katonájának, Zsóvár Imrének a több száz oldalas vallomását, amivel életveszélyes helyzetbe sodorta a főnökeiről kipakoló egykori bűntársat. Zsóvár 1999-ben hosszan beszélt a szlovák és magyar hatóságoknak a leszámolásokról és a gazdasági visszaélésekről, de tizenöt évvel később arról is beszámolt az Aranykéz utcai robbantás tárgyalásán, hogy az olajmaffia legsikeresebb cégének, az Energol Rt.-nek a vezetői 2002-ben az alvilági gyilkosságok nyomozásában keletkezett, számukra kínos összes rendőrségi iratot megszerezték a hatóságtól.

A Portik-felvételekből információink szerint kiderül még, hogy áruló rendőr dolgozhatott a Kovács Lajos vezette döglött ügyek osztályán is. Az egyik hanganyagon ugyanis Portik Tamás arról beszélt a Fenyő-gyilkosság megrendelésével vádolt Gyárfás Tamásnak, hogy Kovács közvetlen munkatársától tudott meg információkat a Fenyő-ügy aktuális nyomozati cselekményeiről. Noha Portik elmondásait fenntartásokkal kell kezelni, még az ügyészség szerint is hosszú éveken keresztül bizalmas információkhoz jutottak a merénylet elkövetői.

Meglepő dolgokat tapasztalt a rendőrségen Orosz István is, aki 2008-ig vezette a Nemzeti Nyomozó Irodán belül működő bűnszervezetek elleni osztályt. Orosz pár éve egy interjúban hangsúlyozta, hogy az NNI-n belül eltűnt az az általa jegyzett jelentés, amelyben leírta: több politikus is kapcsolatban áll a maffiával. Szerinte abban a jelentésben olyan konkrétumok voltak, hogyha úgy működött volna az igazságszolgáltatás, ahogy például Olaszországban, akkor több honatyát hovatartozástól függetlenül bilincsben vihettek volna el a hatóságok. Orosz István beszélt arról is, hogy olyan felsőbb utasítást nem kapott ugyan, hogy valamilyen ügyben ne nyomozzanak, de az megtörtént, hogy feltártak egy bűncselekményt, ám az addig beszédes informátoraik örökre elhallgattak közvetlenül azután, hogy a jelentéseik politikusoknál landoltak. Az alezredes megemlítette még, hogy amikor a hírhedt Conti-Car bűnszervezet ellen nyomoztak, szintén találtak hozzájuk köthető politikusokat, a rájuk terhelő és addig összegyűjtött adatokat át is adták a megfelelő szolgálatoknak, ám ezúttal sem történt semmi, nem indult ellenük nyílt büntetőeljárás annak ellenére, hogy Orosz szerint jobb- és baloldalon is van több olyan politikus hazánkban, akik segítették egy-egy bűnszervezet működését.

Ha politikus és maffiózó nem is ült eddig együtt a vádlottak padján, az mégis nagy eredmény, hogy az ügyészségnek és a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak 2012-ben sikerült a Vizoviczki-ügyben olyan vezető beosztású rendőröket megbuktatnia, akik a vád szerint kenőpénzért cserébe az éjszakai szórakozóhelyeiről és mulatóiról elhíresült, befolyásos vállalkozónak, Vizoviczki Lászlónak és bűnszervezetének dolgoztak. Ügyüket jelenleg is tárgyalja a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa.