Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A yerma szó spanyolul terméketlent jelent. Nem véletlen, hogy Federico García Lorca 1934-ben ezt a címet adta balladisztikus drámájának.
A darab egy isten háta mögötti, intrikákkal teli faluban játszódik, középpontban egy megfoganni képtelen asszonnyal, Yermával. Párjának fontosabb az anyagi biztonság, amit a folyamatos, kemény munkában talál meg.
Anyalélekkel születni és gyermektelenül élni olyan, mint folyton-folyvást könnyek nélkül sírni. Ez az állandó, kilátástalannak tűnő küzdelem vezet végül Yerma tragédiájához is. Mi lesz, ha az a sok elnyelt, sötét, mélyen örvénylő fájdalom egyszer méreggé válik, és kitörni készül? Erre keresi a választ a Főnix Színház Yerma-sorsok, meddő vágyakozások című előadása, amelyet még a koronavírus-karantén előtti napokban mutattak be az RS9 teátrumban.
A feltörő indulatok hozhatnak az előadásnak nagy sikert vagy indulatokkal teli bukást. Ezért a legnehezebb, mégis a legszebb művészi kihívások közé tartozik Lorca majd kétórás darabjának színpadra alkalmazása. A rendező, Baku György azonban most sem volt hűtlen önmagához. A Bernarda Alba háza és A krétakör-ítélet után ez a női karakter is „elfért” a zsebkendőnyi színpadon. Az előadás során beszédes szimbólumokat láthatunk: szalmabálát, cserépből sarjadó zöld növényeket és néhány kanna vizet: előbbi a vidéki helyszínt, utóbbi az új, serkenő élet táplálását szimbolizálja. A minimális díszletet kiegészítendő remek és pluszinformációt adó megoldás a vetített háttér, illetve a hátsó fénnyel megvilágított, vászon mögötti női árnyalakok játéka.
A szereplőkben óriási energia lapul, amely a kellő pillanatban időzített bombaként robban. Ezért pazar dramaturgiai elem, hogy a falu zsémbes sokgyermekes vagy egykedvű, megfáradt, olykor indulatos gyermektelen asszonyai folyamatosan jelen vannak a színpadon. Egyrészt a Yerma vívódásai keltette állandó traccspartik szereplőiként, másrészt a gyermek után vágyakozó nő lelkiismeretét, gondolatait megtestesítő személyiségelemekként.
A címszereplő Facskó Marica fegyelmezett játékkal képes elhitetni azt a fájdalmat, amelyet egy nő akkor érez, amikor rajta kívülálló okok, illetve párja miatt nem születik gyermeke. Furcsa kettősség, hogy ki és miként értelmezi azt az idegőrlő folyamatot, amely végül elvezet odáig, hogy megöli a férjét. A karakterhez Makray Gábor zseniális választás, hitelesen és kimagaslóan alakítja a zsarnok embert, akinek látszólag csak a pénz számít, pedig valójában neki is lenne igénye az asszonya érintésére, vágyakozására.
Victort – Yerma plátói szerelmét – Földes Tamás személyesíti meg, aki mindvégig jelen van a történetben, de harmadikként sohasem használja ki a fiatalok közti egyre romló helyzetet. Megőrizve a vágyott, édes gyümölcs romlatlanságát, amit valójában Yerma akar, a hagyományok és a mindennél fontosabb látszat megtartása miatt.
A férfiak közössége a darabban kevéssé számít, ezért óriási szerepük van az asszonyoknak, ők irányítják a fiatalok életét. Árpád Andrea, Szávai Katalin, Dankovics Noémi és Boldizsár Tünde pillérei Yerma személyiségének, a főszereplőt ők mozgatják marionettbábuként. Közülük kiemelkedik Boldizsár Tünde mindent elsöprő játéka.
Nem könnyű feladat bemutatni a házastársak közti őrlődést, amely egy archaikus világban játszódik. A rendező remekül érzékelteti a konfliktusokban jelen lévő kétségbeesett vágyakozást, a néma, érintések nélküli, mindent kifejező testbeszéddel. Míg Juannak a szókimondása lesz a veszte, Victor inkább elhagyja a falut.
Baku György rendezése méltán állhat be a hazai színpadokon korábban már nagy sikert megélt Yerma-alkotások sorába.
(Yerma-sorsok. Rendezte: Baku György. A Főnix Színház előadása az RS9 Színházban, március 8.)
Nem József Jolán – kétségtelenül meglévő – saját tehetsége, képességrendszere, személyisége vezette a sikerre, hanem az egyedi élethelyzete, miszerint József Attila testvére volt.
Sorsa egy olyan művészsors, amely a XX. század nagy kataklizmái között is meg tudta őrizni emberi arcát, hiszen nem tett engedményt semmilyen irányzatnak, tetszetős festészeti divatnak, politikai ideológiának, de a műkereskedelemnek sem.
Egy felvidéki magyar szociáldemokrata képviselő a cseh választási reformot a magyarsággal szembeni kannibalizmusnak nevezi, s a pártokra való forgácsolódás helyett egységes listát javasol.
Hibát hibára halmoz az amerikai repülőgépgyár, de lehet számára visszaút.
Nem József Jolán – kétségtelenül meglévő – saját tehetsége, képességrendszere, személyisége vezette a sikerre, hanem az egyedi élethelyzete, miszerint József Attila testvére volt.
Sorsa egy olyan művészsors, amely a XX. század nagy kataklizmái között is meg tudta őrizni emberi arcát, hiszen nem tett engedményt semmilyen irányzatnak, tetszetős festészeti divatnak, politikai ideológiának, de a műkereskedelemnek sem.
Egy felvidéki magyar szociáldemokrata képviselő a cseh választási reformot a magyarsággal szembeni kannibalizmusnak nevezi, s a pártokra való forgácsolódás helyett egységes listát javasol.
Hibát hibára halmoz az amerikai repülőgépgyár, de lehet számára visszaút.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nem József Jolán – kétségtelenül meglévő – saját tehetsége, képességrendszere, személyisége vezette a sikerre, hanem az egyedi élethelyzete, miszerint József Attila testvére volt.
Sorsa egy olyan művészsors, amely a XX. század nagy kataklizmái között is meg tudta őrizni emberi arcát, hiszen nem tett engedményt semmilyen irányzatnak, tetszetős festészeti divatnak, politikai ideológiának, de a műkereskedelemnek sem.
Egy felvidéki magyar szociáldemokrata képviselő a cseh választási reformot a magyarsággal szembeni kannibalizmusnak nevezi, s a pártokra való forgácsolódás helyett egységes listát javasol.
Hibát hibára halmoz az amerikai repülőgépgyár, de lehet számára visszaút.
Dunaújvárosban a Rockmaraton igazi családias fesztivál képét nyújtotta.
Amiről pedig beszélünk, az a rántott borjúmáj szarvasgombás burgonyapürével.
Franciaország újra börtönt akar építeni dél-amerikai külbirtokán.
A miniszterelnök a feltételeket is közölte.
Az új szeleknek köszönhetően a csapatkapitány is repült a piros-kékektől.
Roxfort újra megnyitotta kapuit.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
