Támadás járvány idején?

A válság után kétsebességes Európa jön, ahol a biztonság fontosabb lesz a szabadságnál.

Guterres ENSZ-főtitkár szerint „ez a vírus az egész emberiséget veszélyezteti”. A világ vezető hatalmai gazdaságmentő, gazdaságélénkítő csomagokat vezetnek be. Ezek még egymással sincsenek összhangban, és majd csak a válság után lehet eldönteni, hogy közülük melyek voltak sikeresek. Az államháztartás egyensúlya helyett prioritást kapott a gazdasági stabilitás, a munkahelyek megvédése, megőrzése. Németországban a kormánytájékoztatás egy részét Altmaier­ gazdasági miniszter angolul tartotta, hogy nyomatékossá tegye: meg fogják akadályozni a német tulajdonú cégek külföldi felvásárlásait.

Közös cél a vírus visszaszorítása, az időnyerés. A maszkok, védőruhák, lélegeztetőgépek, fertőtlenítőszerek mindenütt hiánycikké váltak.

A fejlett országok számára a legfontosabb beszállító Kína lett. A világ egyik legjobb klinikáján, a németországi Wolfsburgban a készletek egy hétre elegendőek. A hiánycikkek ára mindenütt drasztikusan megemelkedett.

A tőzsdék zuhanórepülésbe mentek, volt, ahol ez elérte a 40 százalékot. Az Egyesült Államok kétezermilliárd dolláros csomaggal próbálja meg élénkíteni a gazdaságát. Ez a történelem legnagyobb segélye. A javaslatot mindkét párt megszavazta. Az USA az egyik olyan ország, ahol a vírus a leg-gyorsabban terjed, és több államot is katasztrófa sújtotta területté nyilvánítottak, elrendelték a kijárási tilalmat. A munkanélküliek száma néhány nap alatt hárommillió fővel emelkedett.

A német állam fokozatosan növeli a rendelkezésre bocsájtott összeget. 750 milliárd eurós csomagról beszél, amelyben benne van az öt fő alatti cégeknek nyújtandó kilencezer eurós támogatás ugyanúgy, ahogy az 50 ezer eurós támogatás a közepes cégeknek. Berlin vállalta, hogy 100 milliárd euróért felvásárolja a magáncégek részeit, hogy segítsen, de ezen összegekből nem lehet sem vezetői pluszjuttatásokat, sem osztalékot kifizetni. A német kormány javaslatait a parlamentben az AfD kivételével valamennyi ellenzéki párt is megszavazta. Az a német rendelkezés, hogy a válság hatására nem jöhetnek be a kelet- és közép-európai idénymunkások, már komolyabb ellenállásba ütközött. Ez csak a csehek számára 37 ezer fő otthon maradását jelentette. Érdekes fejlemény, hogy százezer lakosra a legtöbb megbetegedés Hamburgban jut, több mint hetven fő, ugyanakkor a volt NDK-s tartományokban a járvány mértéke messze elmarad a régi NSZK-s tartományokétól. Szászországban 28, Türingiában 21, Szász-Anhaltban 18, Brandenburgban 19, Mecklenburg-Előpomerániában 15 fő. Ennek okait is érdemes lesz majd a válság után megvizsgálni. Lehet ok a kisebb mobilitás, de lehet a migránsok jóval kisebb száma is. Ahová ugyanis a vendégmunkásokat hazaküldték, azokban az országokban a fertőzöttek száma ugrásszerűen megnövekedett.

A spanyol állam, tekintettel az ottani vészhelyzetre, a NATO egészségügyi támogatását kérte, mivel a madridi kormány egyedül képtelen megbirkózni a járvány következményeivel. Spanyolország, Olaszország és Franciaország európai uniós pénzügyi segítséget kért, amelyet Németország, Hollandia és Finnország elutasított. Nagy-Britanniában bevezették a szükségállapotot, és három hétre rendkívüli állapotot rendeltek el. Oroszország leállította valamennyi nemzetközi légi járatát, és nem is fogad külföldről gépeket. A legtöbb koronavírus-fertőzött Kína mellett Olaszországban, Spanyolországban, az Egyesült Államokban és Németországban van.

A mostani válság egyik legfontosabb kérdése: meddig lesz a világ és ezen belül Európa bezárva, mit jelent ez az emberekre és a gazdaságra nézve, és biztos-e, hogy nincsen más alternatíva?

Konkrét politikai kérdés, hogyan hat a válság az ez év őszi amerikai elnökválasztásra. Képes lesz-e Trump fölényét megállítani? Eddig az USA-ban a gazdaság dübörgött, az elnök sikeresen tudta a vélt vagy valós amerikai érdekeket Kínával, Oroszországgal és Európával szemben érvényesíteni. Az amerikai átlagemberek jelentős része saját helyzetéből és érdekeiből kiindulva Trump mellett állt ki. Változik-e ez most, és az USA-t is elérő világválság hoz-e érdemi változást ebben a kérdésben? Mindenesetre a lefutottnak tekintett elnökválasztás sokkal nyíltabbá vált, és a tét óriási.

Németországban Merkel kihívói közül Merz koronavírus-fertőzéssel karanténba került. Szintén karanténba ment Merkel kancellár és Seehofer belügyminiszter is. Így a kormányban addig, amíg ez az állapot fennáll, Altmaier gazdasági és Scholz pénzügyminiszteré a főszerep. A korábban kancellári pozícióra vágyó Röttgen mindenfajta érdemi magyarázat nélkül visszalépett, így Merzcel vagy nélküle csak az észak-rajna–vesztfáliai miniszterelnök, Laschet maradt. Helyettese az az egészségügyi miniszter, Spahn, aki évek óta Merkel ellenfele.

A harmadik világban a helyzet átláthatatlan, az egészségügyi rendszer az esetek jelentős részé­ben messze elmarad a fejlett világétól. Eközben az Iszlám Állam azzal fenyegeti a Nyugatot, hogy a vírusjárványt kihasználva támadást indít Nyugat-Európában, az USA-ban vagy a világ más fejlett térségeiben.

A válság után – jóval nagyobb eséllyel, mint eddig – kétsebességes Európa jön, ahol a biztonság fontosabb lesz a szabadságnál.