Hatalmas deficittel fogják zárni az évet a termáltelepülések

Bár a csúcsszezon még el sem kezdődött, egyértelmű, hogy a hazai termáltelepülések hatalmas deficittel fogják zárni az évet. Veszteségeik már most több százmillió forintra tehetők, nem beszélve a humánerőforrás-gazdálkodást érintő nehézségekről. Míg a vidéki strandok közül néhányat már május első napjaiban megnyitottak, a fontosabb turisztikai központokban még csak készülnek a vendégek fogadására.

Látogatók a budapesti Rudasban 2020 márciusában, a járvány előtt Fotó: MTI–Kovács Tamás

A nagyobb turisztikai vonzerőt jelentő szabadtéri termálmedencékben egyelőre a port és az őszről maradt leveleket söprik a még vigaszági szezonban reménykedő karbantartók. Pedig a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a teljes vendégforgalom alapján tavaly Hévízen 1,14 millió, Hajdúszoboszlón 979 ezer, Bükfürdőn 723 ezer, Zalakaroson 667 ezer, Sárváron 532 ezer, Gyulán 425 ezer vendégéjszakát regisztráltak. Az említett települések nagy részén a balneoturizmus az 1970–80-as években kezdett hangsúlyossá válni, 2000 után viszont rohamosan felgyorsult ez a tendencia. Megszépült utcáikat, tereiket nyaranta napbarnított turisták lepik el, szórakozóhelyeiken, teraszaikon éjszakába nyúlóan bömböl a zene. Bár ez sokakat zavar, de nem nagyon tiltakoznak ellene, hiszen a legtöbb ilyen helyen az idegenforgalom az egyetlen megélhetési forrás. Azt se bánnák, ha hiánycikk lenne a strandpapucs…

Az országszerte jól induló évben a legtöbb fürdő már a nyári főszezonra készült, amikor március közepén a vendégforgalom eltűnt. Egyetlen hét alatt szinte az összes fürdő bezárt, a gyógyászati részlegek is, bevételeik elapadtak.

A tizennyolcezer munkavállalót foglalkoztató és csaknem hetvenmillió forint árbevételt generáló ágazat képviseletében a Magyar Fürdőszövetség lépett elsőként: javaslatcsomagot dolgozott ki a fürdőágazat koronavírus-járványt követő újraindításához. Ám amíg ez megtörténik, lehet, hogy hónapok telnek el. A termáltelepülések lakói most már azt is elviselnék, ha naponta többször is takarítani kellene a vendégek után, csak jönnének.

A vállalkozó Kiss házaspár már akkor hitt a turisták özönében, amikor Orosháza-Gyopárosfürdő még nem volt annyira felkapott, mint manapság. Amikor számításaik bejöttek, a hasznot évről évre visszaforgatták. Ma már olyan konkurenseik is akadnak, akik máshonnan költöztek Orosházára, mégsem ellenségei egymásnak, hiszen békésen fel tudják osztani egymás közt a terepet. Bár az ipar is jelentős volt a városban, a rendszerváltás után egyre többen jöttek rá arra, hogy az idegenforgalomból szépen ki lehet kerekíteni a keresetet. Ebben az önkormányzat is partnernek mutatkozott. Ma már elég könnyű komfortos kiadó szobát, vendégházat találni, az épületeket kipofozták, szépült, színesedett az alföldi város. Igaz, aki távolabbról indul el, és vonattal utazik, annak többször is át kell szállnia Gyopárosfürdőig, amíg belemerülhet az ízületekre is jótékony hatású gyógyvízbe.

Az orosháziak és a környékbeliek most elbizonytalanodtak, többen úgy vélik, mintha örökre lezárult volna egy biztos alapokon nyugvó jóléti szakasz az életükben. Kisséknek két gyermekük van. Egyikük, Zoli tízéves volt, amikor vállalkozni kezdtek, szálláshelyet nyitottak. A szülőknek természetesnek tűnt, hogy beállt közéjük, csinálta, amit kellett. Ma ő az édesapa legfőbb támasza az intéznivalókban. Ez nagyszerű, nyugtázza Ferenc, hiszen egyikük sem szeret úgy élni, hogy majd csak lesz valahogy. A húszéves lányukat idén szerették volna betanítani.

– Nem voltak nagy álmaink, de amit elterveztünk, azt megvalósítottuk – mondja a családfő.

– Tudja, mi a legjobb? Amikor olyanok jönnek vissza hozzánk, akik több száz kilométerre laknak innen. Idén nem tudjuk, mi lesz. Nem szoktunk elutazni, idehaza nyaralunk, reggeltől késő estig munkát ad a vendéglátás. A 15 év alatt egyszer engedtük meg magunknak, hogy elmenjünk egy kéthetes útra. De akkor is csak az itteni dolgaink jártak az eszünkben.

Látogatók a budapesti Rudasban 2020 márciusában, a járvány előtt
Fotó: MTI–Kovács Tamás

Biztató hírek külföldről is érkeznek. Ausztriában a szállodákkal és az éttermekkel a fürdők is nyithatnak május közepén. Azt viszont még nem tudni, mikor indulhat meg a beutazóforgalom, hiszen a turisták csak négy napnál nem régebbi negatív koronavírusteszttel léphetnek be az országba. A turizmus élénkítésére az osztrák állam kétoldalú megállapodásra készül azokkal az országokkal, ahol már sikerült megfékezni a járványt. Németországgal mindenképp szeretnének ilyen egyezményt kötni. Szerbiában május 11-től látogathatók a fürdők és a szállodák. Szlovákiában négy ütemben tervezik a szabályok lazítását, leghamarabb június 3-án nyithatnak ki újra az itteni fürdők. Amennyiben azt tapasztalják, hogy megugrik a fertőzöttek száma, az egyes fázisok időtartama kitolódhat.

Mivel a vízforgatás rengeteg energiát emészt fel, a vizet a dunaszerdahelyi Thermalpark fürdő medencéiben is leengedték. A húsvétot erős forgalommal szokták zárni, szálláshelyeik is telt házzal üzemelnek ilyenkor. Ebben az évben ez ­kimaradt. Dunaszerdahely két panzióját – 18 szobát – is felajánlotta karanténszállásra. A lehetőséget azok az egészségügyi dolgozók vehetik igénybe, akik munkájuk során koronavírusos­ betegekkel kerültek kapcsolatba. A párkányi Vadas Thermal Resort is megérezte a rendkívüli helyzetet. Itt 1,6 millió eurós költségvetésből terveztek élménymedence-építést, ám a járvány és a határzár miatt a kezdeményezés megtorpant, a magyarországi kivitelező ugyanis nem tudott eleget tenni a megbízásnak. Ide Csehországból járnak át sokan fürdeni.

A termalonline.hu értesülései szerint Magyarországra a többi ország tapasztalata lehet irányadó. A hajdúszoboszlói strandot május 29-én szeretnék megnyitni. Beléptetéskor itt hőmérőznék a vendégeket, fertőtlenítőszereket helyeznének ki a fürdő különböző pontjaira, a fedett részlegekben, a termál- és élményfürdőkben pedig maximalizálnák a belépő személyek számát.

Nagyobb beruházást korábban Miskolctapolcán jelentettek be. A helyi strandfürdő 13 milliárd forintból alakíthat ki hatalmas wellnessrészleget. A fejlesztés első ütemét még 2015-ben adták át, a második alapkövét tavaly májusban tették le.

A beruházásért Kiss János személyében miniszteri biztost is kineveztek. A járvány előtt úgy tervezték, az új létesítményeket májusban nyitották volna meg. Két budapesti beruházás is biztosan csúszni fog: a Király Gyógyfürdő fejlesztése és a Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdőbe tervezett csúszdapark. Mindkettőt a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. működteti saját forrásból, ami most azért okoz gondot, mivel a kényszerű zárva tartás miatt elestek nyolc-kilenc milliárd forinttól. Fontos fejlesztés zajlik viszont Hajdúszoboszlón, a Hungarospa területén, és a végéhez közeledik a debreceni Aquaticum újjáépítése is. A strand az Új Főnix Terv Élhető Város programjának keretein belül épül meg, azzal a szándékkal, hogy ikonikus jelképévé váljon a Nagyerdőnek. A fejlesztés során a strand teljes vízfelületét több mint kétezer négyzetméterrel növelik meg, és újabb 15 medencét alakítanak ki.

A berettyóújfalui Bihar Termálliget Strand és Gyógyfürdőben is egymilliárd forint értékű beruházást terveztek állami forrásból. Ide többek között új wellnessrészleget építettek volna, finn szaunával, infraszaunával, gőzkabinnal, sószobával, merülőmedencével, zuhanyzókkal.

A Túrkevei Termál- és Élményfürdőben a dolgozók többségét elbocsátották. A város bevételei megcsappantak, a koronavírus miatt százharmincmillió forint esett ki a település költségvetéséből, emellett negyvenmillió forint extra költségük is keletkezett. Sallai R. Benedek polgármester Facebook-oldalán tette közzé, hogy gazdasági szempontból a strand csődhelyzetben van, az újranyitásig harminc alkalmazot­tól kellett megválni. Paks polgármestere is rossz hírt közölt: június elsején biztosan nem nyitják meg az Ürgemezei Strandfürdőt, sőt idénre már terveik sincsenek, pedig tavaly harminckétezer vendégük volt. A hárommedencés strand üzemeltetési költségét már át is csoportosították. A budapesti Aquaworld és a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő azzal próbált enyhíteni átmeneti nehézségein, hogy meghirdette, online elővételben árul kedvezményes belépőket.