Balatoni gasztro

Mi mást kívánhatnánk, mint azt, hogy nyáron már a változatosabbnál változatosabb Balaton-parti éttermekben falatozhassunk?

Forrás: Pixabay

Ha úgy általában megkérdeznék tőlem, mi ma hazánkban a két legnépszerűbb dolog, azonnal rávágnám, hogy a Balaton és a gasztronómia. Az előbbi több magyar film helyszínéül szolgál, hívószó és hívóhelyszín, tehát jó reklám már önmagában is. Az étkezést illetően pedig nem véletlen, hogy 2018-ban a gasztroforradalom lett az év szava, ugyanis azóta még inkább bővül a gasztroműsorok, kiadványok, internetes portálok köre. Tehát e kettővel melléfogni nem lehet.

Még a járványszüneti időszakban, tavaly nyáron jelent meg a Balaton 2020 Gasztrokalauz, az alcíme: 333 tipp nem csak ínyenceknek.

Ezekben nemcsak jobbnál jobb éttermekről olvashatunk, hanem egyedi és újszerű elnevezésekkel is találkozhatunk. Előtte érdemes megemlíteni, hogy egy jó üzletnév már fél siker, és nem csak a vendéglátásban. Ha találó és könnyen megjegyezhető, sőt a név és a vállalkozás között van valami összefüggés is, a legfontosabb kritériumoknak már eleget tettünk. Bizonyos esetekben nehéz mindennek megfelelni. A következő példák mégis azt bizonyítják, hogy nem lehetetlen. Jobb, mint otthon – ezt a nevet adta az egyik vendéglő tulajdonosa, amivel nyilván vitatkozna jó néhány háziasszony. A Csillagvizsgáló kocsmanév pedig onnan ered, hogy akik oda járnak, gyakran emelgetik a poharat, így a mozdulat olyan, mintha egész este a csillagokat vizsgálnák. Ugyancsak vendéglátóipari egység neve a Fröccsöntő, és itt természetesen nem a műanyag termékek gyártójára kell gondolni, hanem a bor és a szóda különböző arányú elegyének (d)öntögetésére. A feleségek addig a Puncsos Mancsok palacsintabárba vagy a Falánk Fanni cukrászdába mehetnek.

A Tingli-Tanga fehérneműbolt nyilván alsóneműket árul, míg a Kerek Perec pékségben bizonyára kapható a perecen kívül másfajta pékáru is. Óriási névözönnel árasztanak el bennünket a turkálók, azaz a használtruha-kereskedések. Most csak egyet említsünk! Nyilván Móricz a kedvence annak a tulajdonosnak, aki a Turimuri nevet adta üzletének. Haj! Vágod? Nem nehéz kitalálni, hogy ez pedig egy fodrászat neve.

A balatoni gasztrokalauzban az éttermek mellett szerepelnek halsütők, food truckok (!), étteremlakások, kultúrbisztrók.

Hétköznapinak tűnő elnevezés, és ezért lesz egyedi a Kinga kamrája, a Neked Főztem étterem, a Kedvesem bisztró, A Konyhám, az Enni Jó étterem, az Egy Csipet Nádas étterem, a Partot Értél, a Farm54 Marha/Jó, a Szomszéd Kertje vendéglő, a Nekem a Balaton kisbolt. A Füstölgő Marha street food a farm to table jegyében, lefordítva: az utcán is fogyasztható étel, amely a farmról egyenesen a (konyha)asztalra szállított, azaz helyi alapanyagból készült. A Kő Fagyi? a kell ige nyelvjárási alakváltozatával él, és a biztonság kedvéért a fagylaltozó kapujában kő griffmadár áll. A Spiccbistro mellett a Malackrumpli bisztró név is említésre érdemes. Malackrumplinak az egy-két centiméter átmérőjű krumplikat nevezték, amelyeket mindig a disznóknak adtak, mert nehéz velük dolgozni. Viszont isteni finom, méltó párja a tökéletesen elkészített marhaszeletnek. Ez a névadás motivációja.

A Papírkutya kultúrbisztró, vendéglátóhely és összművészeti tér neve, a papírkutya diáknyelvi szleng kifejezés, azt az embert jelenti, aki bár hencegve hangoztatja, hogy csinálni fog valamit, de amikor bizonyítania kellene, csúnyán megfutamodik. A Desszeretlek cukrászműhely elnevezés játék a szóval, és telitalálat is. A Szó ami Szó étterem és pékség játék a vezetéknévvel, ugyanis a tulajdonosok, egy pék és egy cukrász, a Szó testvérek.

Mi mást kívánhatnánk, mint azt, hogy nyáron már ezekben az éttermekben nyugodtan falatozhassunk, és esetleg a névadás motivációjáról tovább érdeklődhessünk a tulajdonosoktól.