Okosbőrönd, okostégla

Anyanyelvünk – Alkalmi jelzőből lett szóösszetételi előtag, amit a Magyar értelmező kéziszótár nem ismer.

Forrás: Pexels

Sokan furcsállhatták első hallásra annak idején az okostelefon szavunkat, hiszen addig az okos jelzőt elsősorban személyre alkalmaztuk. Ezt támasztja alá az, hogy a Magyar értelmező kéziszótár a következő jelentéseit adja meg az okos melléknévnek:

Az átlagosnál jobb értelmi képességű, eszes. Könnyen idomítható <állat>.

Ilyen élőlényre jellemző magatartás, tevékenység, megnyilatkozás. Például okos beszéd, fejtegetés, gondolat, tanács.

A fentiekből kiderül, hogy tárgyra nem mondtuk, hogy okos. Hallottunk annak előtte intelligens mosóporról, azonban ez az újszerű jelzős szószerkezet nem futott be akkora karriert, mint az okos- előtag.

Fotó: Pexels

Az első fecske, az okostelefon mintájára – kis túlzással mondhatjuk – naponta születtek, születnek efféle összetételek. Ezek még nincsenek szótárazva, és az okos nem alkalmi jelzőnek, hanem összetételi előtagnak minősül, ugyanis nem csupán arról van szó, hogy az okos- előtaggal ellátott készülékek sokat tudnak, hanem külön típust is jelölnek: digitális alapúak és sokfunkciósak. Tehát jelentéssűrítő összetételek, és nem minőségjelzősek. Elsősorban a digitális kommunikáció elemei, eszközei tartoznak ide.

Az okostelefon szavunk tükörfordítással keletkezett, az angol smartphone megfelelője.

Ez az a szóalkotási mód, amely idegen összetételt vesz mintául, annak elemeit fordítja le és illeszti össze. Tükörszavak még például a gyűlöletbeszéd (hate speech), a memóriahab (memory foam), a sikertörténet (success story) és az újraírható (rewritable), hogy csak a legújabbakat említsük. Vannak úgynevezett tükörkifejezések, azaz szószerkezetek is: barnamezős terület (brownfield land), északi gyaloglás (nordic walking). Sőt a szappanopera kifejezésünk is tükörszó, az angol soap opera fordítása. A soap valójában nem ’szappan’, hanem ’mosópor’ jelentésében áll itt, ugyanis ezeket a műsorokat mosóporgyártók támogatták reklám fejében.

Visszatérve az „okosszavakra”, íme néhány példa az utóbbi évekből, évtizedekből: okosautó, okosbicikli, okoscipő, okosfásli, okosfésű, okosfüzet, okosgitár, okosgyűrű, okoshangszóró, okos-szerződés, okosszörfdeszka, okostáska, okostévé, okostraffipax, okosvíz, okoszebra…

Természetesen gyakran fejtörést okoz ezeknek a pontos jelentése. Az okosbőrönd magától követi gazdáját a beépített nyomkövetőjének ­köszönhetően, és könnyebben megtalálható. Az okoshűtő nyilvántartja a készletet, a beszerzendő élelmiszereket, nyomon követi a termékek lejárati idejét. A belsejébe szerelt három kiváló minőségű kamera minden alkalommal, amikor becsukódik az ajtó, képeket készít a ­fridzsider belsejéről. Az okosrózsafüzér pedig okosóra és applikáció kombinációja, amely emlékezteti ­viselőjét az imádság fontosságára. ­Leginkább kis fekete karkötőre hasonlít, amelynek része kereszt alakú okosképernyő is. ­Összefoglalóan, némi bizalmas stílushatással okoskütyüknek is nevezik ezeket a tárgyakat.

Vannak azonban olyan újonnan keletkezett összetételek, amelyek nem felelnek meg a digitális informatika, illetve technika adta lehetőségeket alkalmazó értelemnek.

Például az okoskenyér speciális vitamin- és ásványianyag-kombinációt tartalmaz, amely különféle egészségi problémák megoldásában segíthet az embereknek, miközben az étkezési szokásaikon nem kell változtatniuk.

Vagy az okostégla, amelynek a hőszigetelő képessége negyven-ötven százalékkal jobb, mint az ugyanolyan falvastagságban kapható hagyományos falazóelemeké. Ezt a képességét a tégla üregeibe töltött kőzetgyapot szigetelőanyag biztosítja.

Az már nem nyelvészeti kérdés, hogy vajon szükség van-e minden „okosított” eszközre.