Ének a gémeskútnál

Évszázados fennállásának csúcsprojektjével várja a látogatókat tegnap óta a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum.

Formabontó tárlatokkal nyit újra a múzeum

Évszázados fennállásának csúcsprojektjével várja a látogatókat tegnap óta a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum. A közgyűjtemény Utazás térben és időben – Békéscsaba az évezredek idővonalán című új állandó kiállítása ezer négyzetméteren nyílt meg, formabontó kiállítástechnikai megoldásokkal.

Az érkező alulról felfelé haladó, tematikailag egyre gazdagodó idővonal mentén haladva kap rálátást arra, mi történt ugyanabban az időben Békéscsabán és a nagyvilágban. Mindeközben meglepő összefüggések is feltárulnak előtte. Ezen az úton kapcsolódik például Munkácsy Mihály festőművész mesteréhez, Szamossy Elekhez, Haan Antalhoz Alfons Mucha, Bolmányi Ferenchez Csehov, Vidovszky Bélához Umberto Eco, Fajó Jánoshoz Peter Greenaway és Bobby McFerrin, Pátkai Ervinhez Miloš Forman, Schéner Mihályhoz Boris Vian, Tevan Margithoz Pier Paolo Pasolini.

A bejárási útvonal is megváltozott. Míg korábban a régi múzeumépület díszes portáján át közelíthette meg a látogató a kiállításokat, mostantól a néhány éve átadott épületbe lép be először. Ez a tömb köti össze az 1912-ben emelt múzeumi ingatlant az 1972-es közgyűjteményi résszel. Itt kezdhet megismerkedni Békéscsaba múltjával és természeti környezetével a legújabb kutatási eredmények alapján. A régészeti egységben több mint ezer tárgyat helyeztek el, többek között azt a titokzatos őskori sztélét, amely Kevermesen került elő, és amelynek jelentőségéről lapunkban is írtunk.

Formabontó tárlatokkal nyit újra a múzeum

A természettudományi tárlat is lemerészkedik a kezdetekig: legidősebb őskövülete csaknem 350 millió éves, besorolása szerint háromkarélyú ősrák (trilobita) maradványa. De összefuthatunk itt a régió legnagyobb testű jégkorszaki állatfaja, a gyapjas mamut csontmaradványaival és a legnagyobb ragadozó madárral, a rétisassal is, amelynek természetvédelmi értéke egymillió forint. A gyűjtemény legidősebb madárpreparátuma önmagában is jelentős, hiszen a túzok Európa legnagyobb testű repülni képes madara. A kitömött túzokpár a múzeumtörténet tekintetében is fontos: 1901-ben az alapító Zsilinszky Mihály államtitkár ajándékozta a múzeumegyletnek.

A dobozi pikkelyescsiga házát szintén különlegességként mutogatják, hiszen az egyik legritkább hazai csigafaj képviselőjéről van szó, amely az egyetlen fokozottan védett puhatestű faj is Magyarországon. Latin nevét – Kovacsia kovacsi – a múzeum egykori munkatársáról, Kovács Gyuláról kapta, aki Doboz erdeiben gyűjtötte az első példányokat az 1960-as években. De megismerkedhetünk a legritkább őshonos állatfajjal, a magyar földikutyával is, amely a Kárpát-medencében alakult ki, és ritkább, mint az óriáspanda.

A magasföldszinten a szlovákok 1718-as bejövetelének jelképe, egy szekér indítja a kiállítósort. A legendárium szerint a messziről jött telepesek gémeskútnál álltak meg a mai város szívében, hogy szomjukat oltsák. Mivel a vizet jónak találták, levették a kalapjukat, és elénekeltek egy dalt egyházi énekeskönyvükből. Az ezt követő állomásokon azok a jellegzetes tárgyak kerülnek előtérbe, amelyeket magukkal hozhattak, azok a háztípusok, amelyekben éltek, és azok a helyzetek, amelyek több nemzetiség békés együttélését tették lehetővé az ország legnagyobb falujában, Békéscsabán. A helység 1918-ban kapott városi rangot, de akkor már ötvenezer lakosa volt. A történelmi blokkot a panelkorszak zárja, hogy átadja helyét a tárlatsor koronaékszerének, az új állandó Munkácsy-kiállításnak, amelyről korábban már beszámoltunk.

A korszerűsítés a Modern Városok Program keretében valósult meg a magyar kormány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kubinyi Ágoston Programja támogatásával. A fejlesztés utolsó szakaszában egész alakos bronz Munkácsy-szobrot is elhelyeznek a múzeum főbejáratánál.

(Utazás térben és időben – Békéscsaba az évezredek idővonalán, Munkácsy Mihály Múzeum, állandó kiállítás)