Politikusok és varjak

A magyaroknak csupán az a dolguk, hogy megemésszék akár a legotrombább ellentmondásokat is – G. Fodor szerint.

Érdekes, hogy amikor az ember meghallgatja G. Fodor Gábor független politikai elemző véleményét arról a politikai oldalról, amelyiktől nem független, az az érzése támad, mintha a kormánypárti politikusok gazemberek lennének. Nekem nincs annyira rossz véleményem róluk, mint neki, az ő gondolatmenetéből ugyanis arra lehet következtetni, hogy e politikusoknak, akiket elemezget, semmi más dolguk nincs, mint hogy a legkörmönfontabb kommunikációs technikákkal megetessék a választókat nem létező dolgokkal kapcsolatban, ami így természetes. Mindebből az következik, hogy a politikusoknak a mellébeszélésen túl nincs más szerepük, hiszen a közügyek alakulásából érzékelhető, hogy a társadalom magasról le van sajnálva. Ám G. Fodor logikája szerint ezen nincs mit csodálkozni. A kommunikációs technikák (a rizsa – a szerk.) alkalmazása ma már igazi politikusi föladat. Ezért tartják őket az emberek, ezért adják a fizetésüket közpénzből, és ezért van szükség olyan kommunikációs elemző szakemberekre, mint G. Fodor. A magyaroknak csupán az a dolguk, hogy lenyeljék és megemésszék akár a legotrombább ellentmondásokat is. G. Fodor szerint a világ ilyen. Az igazság senkit sem kell hogy érdekeljen, az életnek ez egyáltalán nem fontos része. Az „igazság bajnokainak”, az újságíróknak pedig azt üzente, hogy coki.

A független elemző az ATV-n beszélgetett minderről a minap vagy húsz percen át a maga megszokott módján, összevissza. A műsorban például szóba került az ellenzék, amely szerinte baloldali, s amelynek a véleménye azért érdektelen, mert nem rendelkezik politikai tudással. Hiszen – ellentétben a világra nyitott Fidesszel – mélységesen provinciális. Magyarországon tehát van a beszűkült baloldal, másrészt nincs jobboldali ellenzéki párt. Azaz a liberális ellenzék szerinte baloldali, s bár a Fidesz tart a Jobbiktól, az ő gondolatmenete szerint a Jobbik vagy kormánypárt, vagy egyáltalán nincs. Pár perc alatt elképesztő káoszt teremtett a politikai palettán, ami egy független politikai elemzőtől legalábbis durva leegyszerűsítés.

De valójában nem is érdemelne ennyi figyelmet ez a szakember, ha csupán egy független elemzőről lenne szó. Ő azonban fontos alak, tanácsadó. A kormány úgynevezett agytrösztjének, a Századvégnek a stratégiai igazgatója, amely mindannyiunk életét befolyásolja. Amelynek G. Fodor egyik főnöke szerint az a feladata, hogy „elemzésekkel, nemzetközi összehasonlításokkal, közvélemény-kutatásokkal alátámasztott új utakat, alternatívákat vessen fel a politikai döntéshozók számára. Az ő nyelvükön, az ő speciális igényeik szerint, a lehetséges politikai konzekvenciák felvázolása mellett, döntés-előkészítés céljából.”

G. Fodor műelemzett is. A kormánynak a bevándorlókkal kapcsolatos furcsa plakátjairól tudtunk meg tőle olyan fajsúlyos dolgokat, hogy „zseniálisak, mert működnek”. A műsorvezető azon egyszerű kérdésére azonban nem tudott válaszolni, hogy a rajtuk szereplő mondatok közül annak, amelyik szerint „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját”, van-e valóságalapja, és ettől például valóban félhetnek-e a magyarok. Válasz helyett ezt bökte ki: „A politika egy része – hogy egy közkedvelt képpel éljek, lehet-e a varjakon számon kérni, hogy kárognak – arról szól, hogy a politikai csapatok, a politikusok kampányolnak.” Nos, G. Fodor véleményével szemben a bevándorlók valóban súlyos gondot okoznak számunkra. Éppen ezért visszataszító és cinikus ez az univerzális álláspont a kormány vezető tanácsadójától. És ezek szerint az sem igaz, hogy Gyurcsányék hazudtak a 23 millió román munkavállaló rémhírével.*

Csak kampányoltak.

*(A szövegben utólag pontosítottunk, mert nem a Gyurcsány-kormány idején ijesztgettek a 23 millió románnal, hanem Gyurcsányék találták ki.)