Igazán húsba vágó dolgot vetett föl Kepli Lajos a kormányhoz intézett írásbeli kérdésében. A jobbikos politikus azt javasolta, hogy Magyarország a jelenlegi GMT+1-es időzóna helyett csatlakozzon inkább a +2-eshez, mert az nem embertelen. A helyi viszonyoknak megfelelőbb időzóna választásán másutt is gondolkodnak. Spanyolországban például épp most akarnak átállni hasonló okok miatt a GMT időre a GMT+1 helyett. (A problémáról a 444.hu Miért van Magyarországon délután ötkor vaksötét? című cikkében lehet részletesen olvasni.) A kérdésre válaszolt a fejlesztési minisztérium, s eretnekségnek tartja a fölvetést. Fontos megismerni ugyanakkor az érveket, amelyek jól mutatják, milyen megfontolások határozzák meg manapság a magyarok életét.
Kepli az energia jelentős megtakarításával és az emberi lépték fontosságával érvelt a változás szükségessége mellett. Szerinte az új időzóna választása révén az emberek ébrenléte jobban szinkronba kerülne a nap járásával. Akkor aludnánk, amikor sötét van, és akkor lennénk ébren, amikor világos van. Minden este egy világos órával több lenne: az embereknek munkájuk végeztével a tovább tartó világos estéken több lehetőségük lenne szabadidejük tartalmas eltöltésére. A lakosság életminősége érezhetően javulna. Ha ezt már január elsejétől bevezettük volna, akkor 2016-ban 69-cel több olyan esténk lenne, amikor a napnyugta 20 óra után van.
A több napfény jótékony hatással van ránk, az emberek egészségesebbek és vidámabbak lesznek, s ez hosszabb távon megjelenne az egészségügyi kiadások csökkenésében is, illetve a depressziós betegségek és a bűncselekmények számának csökkenésében. Gyermekeink télen is világosban jönnének haza az iskolából, hiszen télen is 16 óra után menne le a nap, ilyenkor sem lenne olyan korán sötét.
Fónagy János energetikával foglalkozó államtitkár lényegében azt válaszolta, a jelenlegi helyzetet a globális gazdaság igényei indokolják. Magyarország térbeli kapcsolatai természetszerűleg nyugati irányultságúak, amelyek minősége nagymértékben változna a keleti irányú zónaváltással. A kereskedelmi, közlekedési és pénzügyi szolgáltatások szempontjából áttérésünk más időzónába jelentősen hátráltatná a gazdaság zökkenőmentes működését és a turisztikai együttműködést. A legnagyobb kereskedelmi partnereink Nyugat-Európa országai, hazánk pedig zónaváltás esetén nem lenne egy időzónában velük. A javaslat elfogadása következtében Magyarország Ukrajnával, Romániával, Bulgáriával, Törökországgal kerülne azonos időzónába. Az EU egyre szorosabb regionális együttműködést szorgalmazó előírásainak nehézkessé váló megvalósítása mellett a közvetlen északi és déli szomszédainktól eltérő gyakorlat üzenete sem lenne előnyös.
Kepli felvetései Fónagy szerint elsősorban társadalmi és szociális, és csak kisebb részben kereskedelmi, turisztikai, környezetvédelmi és energetikai megközelítésből indokolják a változtatást. Utóbbira példát az egyre elterjedtebb légkondicionáló berendezéseket illetően hozott föl, amelyek használata szerinte függ attól, mennyi a pontos idő Magyarországon. Azt is írta, hogy az időzónaváltás hatására a társadalomban megjelenhetnek olyan új viselkedési formák és szokások, amelyek még nagyobb energiaigénnyel járnak. Így a tovább tartó világosság fokozhatja a lakosság napi mobilitását, ami növelheti az üvegházhatású gáz kibocsátását, a közösségi terek fokozottabb igénybevétele (!) pedig úgyszintén a kibocsátás növekedést idézheti elő. Az összevissza hadováló államtitkár el van tévedve. A szolgalelkűség tetszhet az Audinak és a Mercedesnek – esetében azonban más a megrendelő.
