Ezen a héten is izgalmas témákat dolgozunk fel a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjában. A most szombaton megjelenő közéleti-kulturális magazinunkban sok más mellett a következőkről olvashatnak. Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a húszoldalas mellékletet az újságárusoknál!
Nem mítosz, hanem tény, hogy a nagyüzemi módszerekkel megtermelt zöldségek és gabonák beltartalmi értéke jóval csekélyebb, mint a kisebb mennyiségben termesztett, régóta jól teljesítő helyi és tájfajtáké. A világ azonban az élelmezésben is az uniformizáltság felé halad. Sem táplálkozásunk, sem biztonságunk szempontjából nem mindegy, meg tudjuk-e őrizni régi fajtáinkat.
Európai civilszervezetek nemrég megkongatták a vészharangot: az unióban május elején beterjesztett, plant reproductive material law (növényiszaporítóanyag-törvény
Mintegy háromszázezer növényfaj létezik a világon, köztük háromezer tápláléknövény, ebből nagyjából kétszáz fajtát használunk mindennapi fogyasztásra. Ám az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) kimutatásai szerint ma már csupán húsz faj biztosítja az emberiség táplálékszükségletének 80 százalékát. Némileg egyszerűsítve: az emberi faj tagjainak túlnyomó része ugyanazt a – legnagyobbrészt néhány multinacionális óriásvállalat által forgalmazott magokból nőtt, nemritkán génmódosított – paradicsomot, salátát nyeli, állataival ugyanazt a kukoricát és szóját eteti, éljen bár Mexikóban, Marokkóban, Malajziában vagy éppen Magyarországon. (Hazánk hiába jár élen a génmódosított növények termelésének tiltásában, ezek – elsősorban a haszonállatok takarmányaként használt szója formájában – nagy mennyiségben érkeznek Magyarországra is.)
A többnyire vegyipari cégekből mezőgazdasági szereplővé alakult, egyszer felhasználható – tehát az ősidők óta és a kisgazdaságokban ma is alkalmazott magfogásra, vagyis a betakarított növényekből nyert szaporítóanyag újbóli felhasználására totálisan alkalmatlan – magokat előállító, termékeiket a nagyobb hatékonyság érdekében mindjárt vegyszereikkel együtt forgalmazó óriáscégek visszaszorítása ma vágyálomnak tűnik. Stratégiájuk, amelynek megvalósításával jó úton haladnak, nyilvánvaló: minél nagyobb mértékben uralni a piacokat, megszerezve az élelmezés alapegysége, a vetőmag fölötti teljes kontrollt. Ez gyakorlatilag az élelmiszerlánc feletti teljes ellenőrzést jelenti. (21., 24–25. oldal)
Isten tenyerén
Közel két évtizede gyógyít szembetegségekkel küszködő embereket Kongó eldugott vidékein Hardi Richárd. A magyar orvos – hívhatnánk úgy is, dr. Kongó – a Nyolc Boldogság Közösség tagjaként került Afrikába, társaival a több millió áldozatot követelő polgárháború idején is kitartott. Hiszen akkor volt leginkább szükség rájuk. Richárd testvér a napokban újabb missziós körútra indult az őserdőbe. A kongói mindennapokat György Zsomborral idézi fel. (30–31. oldal)
Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a Hétvégi Magazint az újságárusoknál!
