Ezen a héten is izgalmas témákat dolgozunk fel a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjában. A most szombaton megjelenő közéleti-kulturális magazinunkban sok más mellett a következőkről olvashatnak. Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a húszoldalas mellékletet az újságárusoknál!
Vasárnap avatják szentté a két pápát, aki ledöntötte a falakat
Amikor 2005. április 8-án, II. János Pál pápa temetésén a Szent Péter téren összegyűlt több százezer hívő egyre határozottabban skandálta: „santo subito”, a szentté avatást sürgetve, a szertartást vezető Joseph Ratzinger többször megállt a ceremónia közben, és érdeklődéssel, de talán kis rosszallással is figyelte az eseményeket. A temetést közvetítő tévétársaságok jóvoltából az egész világ láthatta a városban összegyűlt hatalmas tömeget.
Joseph Ratzingernek, II. János Pál egyik legközelebbi munkatársának nemigen lehetett kétsége a sokféle új rekordot felállító lengyel pápa életszentségét illetően, ám a kanonizáció menetének előírásait ilyen különös huszárvágással lerövidíteni meglehetősen ésszerűtlen vállalkozás lett volna. Viszont mindent megtett, hogy az eljárás a lehető leggyorsabban elkezdődjön és be is fejeződjön. A 2005. április 19-én pápává választott Ratzinger két hónapon belül elindíttatta elődje boldoggá avatási eljárását, majd miután 2009. december 19-én XVI. Benedek pápaként fogadta a Szentté Avatási Ügyek Kongregációjának prefektusát, Angelo Amato érseket, elrendelte az öt leendő szentre, II. János Pál és további öt majdani boldogra és tíz személy esetében hősies erények elismerésére vonatkozó dekrétumok közzétételét.
Különleges kegyelmi pillanat volt a temetés, s mély benyomást tett Ratzinger főcelebránsra is, aki 2011. május 1-jén, a II. János Pál által néhány évvel korábban elrendelt új ünnepen, az isteni irgalmasság vasárnapján másfél millió zarándok előtt elmondott boldoggá avatási homíliájában visszatért 2005. április 8-ához: „Azt kívántam tehát – mondta XVI. Benedek pápa –, hogy az egyház szükséges előírásainak betartásával boldoggá avatási ügye meglehetős gyorsasággal zajlódjék le. S íme, a várva várt nap elérkezett; gyorsan eljött, mivel így tetszett az Úrnak: II. János Pál boldog!”
És mivel Ferenc pápa 2013. július 5-én aláírta a szentté avatásához szükséges dokumentumot, II. János Pál 2014. április 27-étől – XXIII. János pápával együtt – hivatalosan is szent. A két eljárás, a boldoggá és szentté avatás között nem az életszentség mértékében vagy – ahogyan sokan tévesen gondolják – a csodák számában vagy milyenségében van különbség, hanem csak a kultusz egyházon belüli korlátozott vagy egyetemes voltában. A boldoggá avatottak liturgikus tisztelete szűkebb, míg a szentté avatottaké nem korlátozódik egyházmegyére vagy szerzetesközösségre.
XXIII. János pápát egyébként még II. János Pál avatta boldoggá 2000. szeptember 3-án, és bár a két pápa életútja távolinak tűnhet, személyiségük mégis több rokon vonást mutat. Ráadásul történelmi szerepük is hasonló volt: Angelo Giuseppe Roncalli és Karol Józef Wojtyla egyaránt a gyorsan változó külső körülményekhez igazította a katolikus egyház világgal folytatott párbeszédét. Ezek a stílusbeli újdonságok rendkívül népszerűvé tették őket. Igaz, a szegény parasztcsaládban született XXIII. János nyugati sikereinek híre alig-alig hatolt át a vasfüggönyön túlra. Így Magyarországon is inkább csak halála után ismerkedtek meg a hívők a „világ plébánosának” is nevezett egyházfő közvetlen személyiségével, aki rövid pápasága alatt az egész földkerekségen annyira népszerű lett, hogy a Time magazin olvasói 1962-ben az év emberévé választották. A pápai életutakat Fáy Zoltán összegzi. (21., 24. oldal)
Mezítlábas maratoni
Kóti Árpádot a kritikusok a legszebben beszélő magyar színésznek tartják. Több mint ötven éve a debreceni Csokonai Színház művésze. Drámai karakterét, munkásságát idén Kossuth-díjjal jutalmazták. Életútja cselekményekben gazdag, lassan nyolcvanéves, de örökre fenegyerek marad. Varga Attila járt nála. (23. oldal)
Holttér
A buborékon innen és túl – Kik fogalmazzák meg az Európai Unió „általános érdekeit”? Fázsy Anikó írása. (25. oldal)
Névjegy
Újabb és újabb véres terrorcselekményekről érkeznek hírek Nigériából. Nem hozott eredményt az abujai kormányzat által a Boko Haram nevű szélsőséges iszlám csoport ellen hirdetett háború, miközben egyes szakértők szerint ez a terrorszervezet jelenti a legfőbb veszélyt a nyugati világ számára. Pósa Tibor elemzése. (26. oldal)
Hibákból élni
Ukrajna már soha nem lesz a régi, ám azt még nem tudjuk, miként alakul jövője. A genfi megállapodás megalapozhatja a kibontakozást, bár megvalósulása esetén is legfeljebb az első lépés lehet a válság feloldásához. Egyben tartható-e Ukrajna? Átveszi-e végre a fegyverek helyét a széttartó érdekek érvényesítésében a párbeszéd? Megszüntethető-e a szembenállás nemzetközi közvetítők nélkül? A válságból kivezető lehetőségeket kutatva ezekre a kérdésekre keresték a választ a Valdaj Klub és a német–orosz fórum közös berlini konferenciájának résztvevői is. Stier Gábor helyszíni beszámolója. (27. oldal)
Kereszthegyen
Miután bekerítették, két napon át tartóztatta fel a támadó szovjet csapatokat 1944 szeptemberében a Tölgyesi-szoros és Maroshévíz között a 21-es székely határvadász-zászlóalj. A többiek visszavonulását fedező harcot követően a zászlóalj zöme hadifogságba esett, maradékuk részt vállalt a további küzdelemben. A székely határvadászokról és határőrökről készült dokumentumfilm utómunkálatai nemrég befejeződtek, a lapunk munkatársa, Bárány Krisztián szerkesztésében, társrendezésében született alkotást április végén mutatják be. Pethő Tibor filmelőzetese. (28. oldal)
Tengermély
Él Magyarországon egy tizenkét éves kisfiú, aki hiányzik a rendszerből. Nincs bejelentett lakcíme, se egészségügyi biztosítása, nem jár iskolába, nem tud róla a gyermekvédelem, védőnő sem látogatja. A kisfiú süketnéma és roma. Budapesten született, de román állampolgár, az édesanyja analfabéta. A gyereket mindenki ismeri Szigetszentmiklóson, ám a hivatalokban senkinek sem hiányzik. Farkas Adrienne írása ezen próbál változtatni. (30. oldal)
Árva művek
A szerzői jogok április 23-i, illetve a szellemi tulajdon április 26-i világnapja szorosan követi egymást, és ez nem véletlen. E jogi formulák hatással vannak mindannyiunk életére, amikor például szeretnénk lementeni kedvenc zenénket, fénymásolni egy újságcikket, esetleg saját értelmezésünkben előadni Bartók valamelyik művét. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, Bendzsel Miklós szerint a megváltozott világban változtatni kell hozzáállásunkon ahhoz, hogy védhető maradjon az intellektuális tulajdon. Molnár Csaba interjúja. (32. oldal)
Láncreakció
Irtózatos nagy gáz van, állítja nyílt levelében az Új Könyvpiac felelős szerkesztője. Ezért arra kéri a kultúrpolitikust-költőt, L. Simon Lászlót, avatkozzon be az állam a magyar könyvpiac megmentése érdekében. A hétvége az egyik legnagyobb magyar könyvünnep, a budapesti nemzetközi könyvfesztivál ideje, ahol nyoma sem látszik az irtózatosan nagy gáznak. Tényleg van? – teszi fel a kérdést Hanthy Kinga. (33. oldal)
Elemi ösztön
Két vadőrt gyanúsítottak meg két védett ragadozó madár megmérgezésével. Vajon miért éppen vadőrök? Tőlük az állatvilág védelmét várnánk. Szándékos vagy véletlen eset? Ha a történet mögé nézünk – írja Hanthy Kinga –, elláthatunk a klímaváltozásig. (40. oldal)
