Ezen a héten is izgalmas témákat dolgozunk fel a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjában. Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a húszoldalas mellékletet az újságárusoknál!
Alapítók fogadalma: itthonról is el lehet érni világsikert
A semmiből nőttek ki azok a hazai vállalkozások, amelyek ma emberek tízmillióit szolgálják ki. Az innovatív mikrovállalkozásként indult cégek közül több világszinten is piacvezetővé tudott válni. Sikereiken fölbuzdulva egyre több magyar fiatal mer előállni olyan ötlettel, amely bár merésznek tűnik, hatalmas eredményt hozhat, írja Szabó Emese.
Egyre gyakrabban hallani hazánkban a startup szót, ami nem jelent mást, mint azokat az ötletalapú fiatal vállalkozásokat, amelyek hatalmas növekedési potenciállal rendelkeznek, ugrásra készen állnak a startvonalnál. Amikor pedig működni kezdenek, szinte pillanatok alatt nagy eredményt érnek el, a nemzetközi mezőnyben is sikeresek.
Ma már a közösségi irodák, egyetemi ötletversenyek is ontják magukból azokat a fiatalokat, akik képesek lehetnek ilyen vállalkozásokat létrehozni. Talán ezért is emlegetik hazánkat Kelet-Közép-Európa startupközpontjaként. Az első magyar startupok gyakorlatilag a semmiből nőttek ki.
Az egyik ilyen cég a Ustream, segítségével a világhálón keresztül bárki bármilyen eseményt élőben oszthat meg több millió nézővel. Jó példa erre a NASA Curiosity Mars-szondájának landolása, amelyet 3,2 millió ember követhetett nyomon. Ugyanilyen fejlesztés teszi lehetővé például azt, hogy bárki élőben nézhesse annak a dolmányos varjúnak a mindennapjait, amely azzal került be a hírekbe, hogy a fővárosi Erzsébet hídnál rakott fészket, és ott neveli fiókáit. A cég mára a világ egyik vezető online szolgáltatójává vált. Magánemberek, művészek, zenekarok, politikusok egyaránt használják, az általa kínált lehetőséggel még Barack Obama is élt választási kampányában. Annak ellenére, hogy az egész világon jelen van, központja továbbra is hazánkban van.
Mint Fehér Gyula társalapító, technológiai igazgató vázolja, ez azért van így, mert a vállalkozás teljes egészében itthon végzi a kutatási-fejlesztési munkát (ebbe beletartozik az ötletelés, tervezés, karbantartás és tesztelés is). Ám legnagyobb piacuk már az Egyesült Államok, amelyet Japán, majd a nagyobb nyugat-európai és ázsiai országok követnek. A Ustream csatornáin keresztül havonta 80 millióan tekintenek meg élő videókat, a felhasználók száma pedig rendkívül gyorsan növekszik. Indulása óta nézői már több mint kétmilliárd órányi tartalmat láttak csatornáin keresztül. Csak tavaly 400 millió órányi volt a növekmény. Fehér Gyula elmondta azt is, hogy bár korábban beszéltek róla amerikai cégtársaikkal, váltson-e országot a vállalkozás, arra jutottak, hogy Magyarország jó terep számukra. A feltételek és a szürkeállomány adott ahhoz, hogy állják a versenyt a nagy amerikai cégekkel.
Ugyancsak hazai innovatív mikrovállalkozásként indult a 2003-ban alapított LogMeIn, amelynek fő terméke egy olyan szoftver, amely lehetővé teszi, hogy számítógépek vagy telefonok böngészőiből távoli számítógépekre lehessen bejelentkezni. Segítségével az ember akár okostelefonja kijelzőjén is megjelenítheti otthoni vagy munkahelyi komputerét, illetve annak monitorját. Azon keresztül pedig magát a gépet is használni tudja.
A cég ilyen és ehhez hasonló szolgáltatásait ma már 20 millióan használják világszerte, összesen mintegy 125 millió eszközön, számítógépen vagy okostelefonon. A nemzetközi terjeszkedés ellenére ennek a vállalkozásnak is itthon van a fejlesztési központja, mintegy 250 embernek adva munkát. Így van ez annak ellenére, hogy a vállalkozás üzleti és szakmai sikereire nagyon hamar felfigyeltek a tengerentúli befektetők. Főhadiszállása – leszámítva a fejlesztést – ekkor került át Budapestről Bostonba. Ma már Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában is van központja.
A harmadik neves magyar startup a mostanság sokat emlegetett Prezi. E cég nemzetközi hírnevét annak az internetes prezentációkészítő szoftvernek köszönheti, amely a Microsoft Powerpoint programjának lett a legfőbb konkurense. Az ötödik születésnapját a múlt hónapban ünneplő vállalkozás programjának világszerte több mint 40 millió felhasználója van, hazánkban mégsem emiatt lett ismert széles közben.
Erre inkább az adott okot, hogy egyik alapítóját, Árvai Pétert márciusban fogadta a Fehér Házban Barack Obama. A találkozásra azért került sor, mert a Prezi négy év alatt 100 millió dollár értékben ad hozzáférést programjához azoknak a szegény amerikai iskoláknak, amelyek amúgy nem tudnának szoftvereket venni a diákjaiknak. Erre a hírre már hazánkban is sokan fölkapták a fejüket, ahogyan arra is, hogy a múlt héten a Szilícium-völgyben az Európai Bizottság elnökével, Jose Manuel Barrosóval találkozott a cégvezető. Beszélgetésükre olyan vacsorán került sor, amelyre Barroso tizenhárom cégalapítót és befektetőt hívott össze annak érdekében, hogy tájékozódjon a startupközösségről, a fejlesztői szektor kihívásairól. (21., 24. oldal)
Aki fél, ne csinálja
A Szépművészeti Múzeum múlt héten megnyílt kiállításán Henri de Toulouse-Lautrec litográfiáit csodálhatjuk meg. Ezeket, mielőtt a látogatók szeme elé kerültek, a múzeum grafikai restaurátorai vették kezelésbe. A restaurátorszakma elsőre talán kevéssé izgalmasnak tűnő ágáról Mózer Erzsébet friss Munkácsy-díjas szakemberrel beszélgetve kiderül, hogy sokszor érdekfeszítőbb és nagyobb kreativitást igénylő munka, mint egy kiadós nyomozás. Wekerle Szabolcs interjúja. (23. oldal)
Kísérleti adás
Schmitt Pál, majd Sós Tamás doktori címének visszavonása politikai botrányt okozott. Kimondható-e, hogy rajtuk kívül nincs más felelőse e történeteknek, nem hibáztak-e, akik a címeket odaítélték? – teszi fel a kérdést Hanthy Kinga. (25. oldal)
A falon túl
Április utolsó napján csendesen, már-már békésen zajlottak le Irakban a parlamenti választások. Aznap csupán tizenhat halott volt. Ez elenyészőnek tűnik ahhoz képest, hogy a múlt hónapban ezerkilencen vesztették életüket különböző merényletekben. Ha a választások eredményeként a jelenlegi kormány megőrzi hatalmát, akár kitörhet a totális polgárháború – írja Pósa Tibor. (26–27. oldal)
Száraz és nedves
Hamarosan alapvetően megváltozik Magyarországon az újrahasznosítható hulladék gyűjtési módja. A „kétkukás” rendszer kissé félreérthető elnevezéséből azt gondolhatnánk, hogy többé nem kell anyaguk szerint szétválogatnunk a szilárd szemetet. Molnár Csaba szerint is ez azonban nincs így. (32–33. oldal)
Nem Hawaii
Mi lesz veled, Népsziget? Végh László képriportja. (30–31. oldal)
