„Galsai Pongrác kezdte szervezni az összejöveteleket, majd amikor meghalt, Gyurkovics Tibor telefonált körbe hétről hétre. Egy kis különteremben ültünk, nyitva volt az ajtó, és miközben nagyokat nevettünk, láttuk azokat a nyomozókat, akiket ránk állítottak. Könnyen ki lehetett szúrni őket: szerencsétlenek egész este egy nagyfröccs fölött gubbasztottak. Ha valaki közülünk kissé berúgott, ki is ment, és meghívta őket egy körre. Nemigen érdekelt bennünket a megfigyelés.” (Csukás István)
Ez csak egy a sok figyelemre méltó mondat közül a szombati Magyar Nemzet Magazinból. Keresse hétvégén az újságárusoknál!
Április másodikán ünnepli 80. születésnapját Csukás István író, költő, Pompom, Gombóc Artúr és Mirr-Murr, a kandúr atyja. A hazai gyermekirodalom élő legendája és kortárs költészetünk jelese egy kovácsműhely varázslatos, mesékben gazdag világából elindulva járta be sorsszerű találkozásokban és elismerésekben gazdag életútját. A Magyar Nemzet Magazin életútinterjúval tiszteleg az ünnepelt előtt.
Míg húga gyerekként a sarokba bújt, ha szülei szavalásra vagy éneklésre biztatták, addig őt mindig is vonzotta a szereplés. Annyira jól ment neki, hogy már gyerekként rollerre tett szert a versmondásért kapott jutalomból – árulja el Almási Éva Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész, aki nemrégiben kapta meg a Nemzet Színésze címet. Bár korosztályában megnyerte a budapesti hegedűversenyt, az érettségi után hónapokkal már Domján Edittel és Feleki Kamillal játszott a színpadon, amelyhez mind a mai napig szerelmi viszony fűzi. És szereti, ha marad még a nézőben egy kis taps, amelyet el tud vinni magával.
Komlóskán bármi előfordulhat. Önmagában már az is meglepő, hogy a 292 lelkes faluban működik az óvoda, az iskola, a posta és a bolt. Pedig volt idő, amikor a furfangos adóhatóság gitáros hippinek öltöztetve vetette be itt az ellenőreit. Ma a turisták által kedvelt település Komlóska, hivatalosan létrehozott adóparadicsom, ahol 3300 teherautót és kamiont működtetnek az ide bejelentett cégek, de volt már gyémántkereskedőjük is.
Mivel pénze nem volt, a paraszolvenciát pedig elvből elutasítja, a gödöllői Lakatos Norbert nemrég különös módon hálálta meg az orvosoknak, hogy meggyógyították a kislányát: kifestette a kistarcsai Flór Ferenc Kórház egyik osztályát. A pozitív fogadtatáson fellelkesülve a huszonöt éves szobafestő már azon gondolkozik, egész kórház-felújítási mozgalmat indít el.
A kardiotuctuctól a mélyinterjúig számtalan műsort hallgathatnak immár két magyar büntetés-végrehajtási intézetben a rabok. Az angol mintára létrehozott börtönrádiók szakemberek szerint segítik a visszailleszkedést a társadalomba, és fejlesztik a kreativitást. Úgy tűnik, az elítéltek nemcsak hallgatni, hanem készíteni is szeretik a műsorokat, Lagzi Lajcsinak pedig ezúton üzenik: éjfélkor ne trombitáljon!
Egy éjszaka alatt vált felnőtté az amerikai Zak Ebrahim. Hétéves volt, amikor egyiptomi származású apja meggyilkolt egy radikális eszméket hirdető rabbit. Bár börtönbe került, mégis szerepet vállalt a World Trade Center elleni 1993-as terrortámadás megszervezésében. A család nevet változtatott, folyton költözött, a gyerekek megbélyegzettnek érezték magukat. A felnőtt Zak más úton jár. Könyvet írt életéről, a választás szabadságáról, és erről világszerte előadásokat tart. Legutóbb Budapesten járt.
Nincstelen cselédlányból lett az éjszaka királynője, koldusból dúsgazdag dáma. A hullámhegyet gyors bukás követte: irigyei meggyilkolták, saját utazóládája lett a koporsója. Mágnás Elza megihlette kora számos neves íróját, többek között Krúdyt, Kosztolányit. Nem mindennapi élete és tragikus halála száz évvel azt követően sem merült feledésbe, hogy holttestét felfedezték a Duna partján. A Kiscelli Múzeumban nemrég kiállításon mutatták be az egykor nagy port kavaró esemény részleteit, Szász Attila pedig Félvilág című filmjében idézte meg a szegény lányból lett rátarti kokott életének utolsó napjait.
