„Nincs róla felmérés, de az intézetben felnövő lányok nagy része felnőttként utcalány lesz – akad olyan fővárosi intézmény, amelyet a szociális szakma egyszerűen kurvaképzőnek nevez. A futtatók szinte vadásznak a nevelőotthonokban lévő lányokra, a szakemberek feltételezése szerint azért, mert ezen fiatalok mögött nincs olyan rendszer, amely megvédené, baj esetén pedig megkeresné őket.” (Lukács Csaba: Miért, engem ki sajnált?)
Ez csak egy a sok figyelemre méltó mondat közül a szombati Magyar Nemzet Magazinból. Keresse hétvégén az újságárusoknál!
Március végén bejárták a sajtót a rendőrség felvételei, melyeken egy Csongrád megyében és Franciaországban ténykedő banda lefoglalt értéktárgyai láthatók. A romákból álló bűnszervezet tagjai elképesztő luxust teremtettek maguknak lányok futtatásából. De honnan és hogyan szerzik a kizsákmányolt prostituáltakat? Miért nem képes megakadályozni a honi intézményrendszer a védtelen áldozatok kihasználását? Miként lehetséges, hogy rendőrségünk és adóhatóságunk orra előtt halmozhattak fel mesés vagyont? Nyugtalanító kérdések – még nyugtalanítóbb válaszok.
Türelmetlen, és gyakran hallgat az ösztöneire – saját bevallása szerint ezért nem lenne jó politikus a fizikusi végzettségű Bojár Gábor, a háromdimenziós tervezőszoftverek fejlesztésében világelső Graphisoft alapítója. A céget már eladta, most az általa gründolt magánegyetemet vezeti, és még üzleti előnyökért sem hajlandó eltékozolni azt az ajándékot, hogy szabadon elmondhatja a véleményét bármiről.
Elég csak a közel százéves Boci csokira gondolni, meg arra, hogy Gerbeaud Emilnek köszönhetően mi adtuk a világnak a konyakmeggyet, és beláthatjuk: a hazai csokoládégyártás nagy múltra tekint vissza. Az államosítás viszont már egyértelmű gátja volt a töretlen fejlődésnek, a rendszerváltással pedig külföldi tulajdonba került a magyar édesipar jelentős része. Jelenleg a szakképzett munkaerő hiánya is nehezíti a magyarországi csokoládéipar megizmosodását. Mégis akadnak olyanok, akik hisznek az édes jövőben. Tavaly ősszel például új, száz százalékban magyar tulajdonú csokoládégyártó lépett ki a piacra.
Ramon Schack, a Telepolis nevű német elektronikus újság munkatársa március 28-án, néhány nappal a brüsszeli merénylet után interjút készített David Engels neves brüsszeli ókortörténésszel, akinek pár évvel ezelőtt francia és német nyelven megjelent monumentális műve, amelyben összehasonlítja az Európai Unió jelenlegi válságát a római köztársaság hanyatlásával, heves vitákat váltott ki Nyugat-Európában. Az alábbiakban az interjú rövidített változatát közöljük.
Budapest már a két világháború között neonfénybe öltözött, ám a ma még itt-ott látható fényreklámok aranykora kétségkívül arra az időszakra esett, amikor a szocialista hatalom minden erővel azt igyekezett sugallni, hogy fényes idők járnak a Legvidámabb Barakkban. A magyar főváros sugárzó bája fogta meg azt a katalán fotóművészt is, aki elszántan dokumentálja a hajlított csövekből megálmodott egykori álomvilágot.
