„De a közvélekedés mindig is előnyben részesítette az egytényezős magyarázatokat, ezen kár sopánkodni. És a ’politikusok ne szóljanak bele’ kezdetű mondatoknak is akkor lesz majd csak értelmük, ha már a választókban nem pendít meg semmit Trianon. Amíg nem így lesz, a politikusok beszélni fognak róla. Javulás akkor várható, ha abbahagyjuk az öngyilkos méricskélést: nem Trianon vagy Hanem Trianon és Ha értjük és elismerjük más szenvedését, és nem játszmaként kezeljük történelmünket.” (Ablonczy Balázs: A vadszőlő palást)
Ez csak egy a sok figyelemre méltó mondat közül a szombati Magyar Nemzet Magazinból. Keresse hétvégén az újságárusoknál!
Kilencvenhat évvel ezelőtt írták alá a trianoni békediktátumot. Ha azt hisszük, már mindent tudunk a témáról, nagyot tévedünk – állítja történész szerzőnk. Helyén kezeljük-e nemzeti tragédiánkat, és – ha a történészszakmán múlik – mit fogunk tudni, gondolni róla 2021-ben? Ablonczy Balázs esszéje.
Június negyedike korántsem olyan fontos dátum a román történelemben, mint Magyarországon, mivel az ottani köztudatban a trianoni békeszerződés egy korábban kezdődött nemzetépítési folyamat „természetes betetőzése” volt. Az Erdéllyel és a térséggel foglalkozó olasz történész, Stefano Bottoni szerint illúzió, hogy a menekültválság összehozza a régió országait, az pedig, hogy még mindig a múlt kérdéseivel foglalkozunk, a rendszerváltás kudarcát is jelzi.
A haladás útjába állni nem lehet, és aki épít, szükségszerűen rombol is: talán így lehet összefoglalni a nagy fővárosi építkezésekhez kapcsolódó „járulékos veszteségeket”, vagyis a dühödt fakivágást mentegetők érvrendszerét. De vajon tényleg muszáj letarolni mindent? Mennyire hatékony megoldás a fák újratelepítése?
A muszlim országok társadalomfejlődése minden más civilizációtól eltérő módon zajlott. Ennek ismerete nélkül nem érthetjük meg, hogy vallási vezetőik hatalma miért megkérdőjelezhetetlen, és miért nem működhetnek a reformok – tartja Simon Róbert, a magyar iszlámkutatás egyik központi alakja, akinek legújabb, Politika az iszlámban című könyve most jelent meg a Corvinánál.
Száz évvel ezelőtt született az ország első középiskolai számítástechnika-tanára, a piarista Kovács Mihály, aki már több mint fél évszázada is kibernetikát oktatott. Róla és rendtársáról, Öveges Józsefről szól a piarista gimnáziumban most nyílott kiállítás.
