„Egykor a Sajtóklubban annyiszor hangzott el a kettős mérce kifejezés, hogy elhajolni is nehéz volt előle. Most viszont tanácstalanok vagyunk: ha a kormánypárti sajtó emblematikus alakjaitól belefér a Woody Allen által negyven éve kifigurázott és helyretett zsidózás, másnak miért vetjük a szemére? Persze az is lehet, hogy csak menthetetlenül mesügék vagyunk az egész politikához.”
Ez csak egy idézet a sok izgalmas cikkünkből. Keresse a Magyar Nemzet Magazint minden hétvégén az újságárusoknál!
Kína hatalmas fába vágta a fejszéjét. Eltökélték, hogy gazdasági és politikai súlyuknak megfelelő befolyást szereznek a globális tömegkultúrában. Mivel az európai futballklubokkal és Hollywooddal nem versenyezhetnek, Peking úgy döntött, pénzzel tör utat magának az elit közé. Batman és Superman már a kínaiaké, ahogy a spanyol focicsapatok többsége is. Ha szerencsénk van, Peking igyekezete színesebbé teszi a tömegkultúrát, de az is lehet, hogy nem történik más, csak leöntik az amerikai húspogácsát egy kis édes-savanyú szósszal.
A magyar történelmi regény műfajának egyik legsikeresebb szerzője Bán János (írói nevén: Bán Mór), akinek Hunyadi János életéről szóló sorozata – az eredeti terveket többszörösen meghaladva – immár a nyolcadik kötetnél tart. Az író vállalja, hogy regényei példabeszédként is értelmezhetők, de úgy gondolja: a fiatal nemzedékek számára fontos, hogy történelmünk dicsőséges eseményeit is megismerhessék.
Duttyán Andrásné története lehetne igazi népmese is. A pirkadatkor kelő Erzsike néni, a vidéki asszony addig járt a hatalmasok nyakára, amíg el nem érte, hogy a nagyurak foglalkozzanak vele. Lehetne a mai közéleti viszonyainkat alulnézetből bemutató szociodráma is a devizacsapdába került kisember reménytelennek tetsző harcáról. A történet fordulatokban és politikai tanulságokban gazdag, de hepiendjük csak a népmeséknek van.
Több mint négyszázmillió forintot fog elkölteni a kormány egy a hagyományos kínai „gyógyászatot” népszerűsítő rendezvényre, majd később egy ilyen célú intézményt is létrehoznak. A kínaiak talán örülnek, hogy évezredes praktikáikat terjeszti a magyar állam, de azért érdemes megvizsgálnunk, hogy van-e ennek bármi értelme.