„Egykor a Sajtóklubban annyiszor hangzott el a kettős mérce kifejezés, hogy elhajolni is nehéz volt előle. Most viszont tanácstalanok vagyunk: ha a kormánypárti sajtó emblematikus alakjaitól belefér a Woody Allen által negyven éve kifigurázott és helyretett zsidózás, másnak miért vetjük a szemére? Persze az is lehet, hogy csak menthetetlenül mesügék vagyunk az egész politikához.”
Ez csak egy idézet a sok izgalmas cikkünkből. Keresse a Magyar Nemzet Magazint minden hétvégén az újságárusoknál!
Kína hatalmas fába vágta a fejszéjét. Eltökélték, hogy gazdasági és politikai súlyuknak megfelelő befolyást szereznek a globális tömegkultúrában. Mivel az európai futballklubokkal és Hollywooddal nem versenyezhetnek, Peking úgy döntött, pénzzel tör utat magának az elit közé. Batman és Superman már a kínaiaké, ahogy a spanyol focicsapatok többsége is. Ha szerencsénk van, Peking igyekezete színesebbé teszi a tömegkultúrát, de az is lehet, hogy nem történik más, csak leöntik az amerikai húspogácsát egy kis édes-savanyú szósszal.
A magyar történelmi regény műfajának egyik legsikeresebb szerzője Bán János (írói nevén: Bán Mór), akinek Hunyadi János életéről szóló sorozata – az eredeti terveket többszörösen meghaladva – immár a nyolcadik kötetnél tart. Az író vállalja, hogy regényei példabeszédként is értelmezhetők, de úgy gondolja: a fiatal nemzedékek számára fontos, hogy történelmünk dicsőséges eseményeit is megismerhessék.
Duttyán Andrásné története lehetne igazi népmese is. A pirkadatkor kelő Erzsike néni, a vidéki asszony addig járt a hatalmasok nyakára, amíg el nem érte, hogy a nagyurak foglalkozzanak vele. Lehetne a mai közéleti viszonyainkat alulnézetből bemutató szociodráma is a devizacsapdába került kisember reménytelennek tetsző harcáról. A történet fordulatokban és politikai tanulságokban gazdag, de hepiendjük csak a népmeséknek van.
Több mint négyszázmillió forintot fog elkölteni a kormány egy a hagyományos kínai „gyógyászatot” népszerűsítő rendezvényre, majd később egy ilyen célú intézményt is létrehoznak. A kínaiak talán örülnek, hogy évezredes praktikáikat terjeszti a magyar állam, de azért érdemes megvizsgálnunk, hogy van-e ennek bármi értelme.
Négy keréken viszik a kultúrát a Baranya megyei falvak életébe a könyvtárbuszok. Nemcsak irodalmat kínálnak, hanem az olvasók kérésére önéletrajzot, álláskereső levelet írnak, gyógyszert váltanak ki. Van, aki csak beszélgetne. Legtöbbször almás pite és túrós palacsinta a fizetség.
Témák a Magazinból
Nagy falat
Kínai nyomulás a globális szórakoztatóiparban (17., 22–23. oldal)
Az univerzális hős
Bán János a történelmi regény küldetéséről, könyvei üzenetéről és arról, hogyan hagyott le minket Albánia (18–19. oldal)
Tavaszi zsongás
Botka Lászlónak máris vége van? – Baloldali mozgások és esélyek (20. oldal)
Forradalom egy négyzetméteren
Több mint háromszáz napig tüntetett szendvicsemberként Erzsike néni (21. oldal)
Rinocéroszszarv és feketemedve-epe
Az akupunktúra egyvalamiben bizonyíthatóan sikeres: a fertőzések terjesztésében (22–23. oldal)
Jön a Gyönyörű rohadék
Akik vidékre viszik a romantikát – Könyvtárbuszok Magyarországon (24–25. oldal)
Finley falta a könyveket
Egyes intézmények semmitől nem riadnak vissza a kedvező statisztikákért (24–25. oldal)
Zsákutcás történelmeink és a politikai percverseny
Folytatódik vitasorozatunk az „új kiegyezésről” (26–27. oldal)
A nem javasolt Lukács
Az emlékezetpolitikai nyomor és következményei, avagy ki kinek a bűnei felett hunyhat szemet (27. oldal)
A redőny mögött
„Huszonnégy éves vagyok, alkoholista” – Saját és mások gyógyulása érdekében vezet blogot a fiatal nő (28. oldal)
Kétezertizenhét lesz a háború éve Oroszországgal?
Önkritikus vallomás egy NATO-nagykutya tollából (29. oldal)
Tökéletes dolgok sorozat: A Parlament épülete este (32. oldal)
Wekerle Szabolcs a Sajtóklubról és az anakronisztikus szalonzsidózásról, Pintér Bence arról, miért is kapkodják el az USA-ban Orwell 1984-ét, Gazda Albert a furmintforradalomról. Plusz Hegyi Zoltán, Lukács Csaba, Hász Róbert, Halász Margit és Weiner Sennyey Tibor tárcája.
