„Ha csak amelyekről biztosan tudjuk, hogy ő vette meg, már az elképesztő: a világ ma legdrágább festménye, Paul Gauguin Mikor házasodsz meg? című vászna 2015-ben háromszázmillió dollárért került Rudolf Staechelin svájci műgyűjtő, a Sotheby’s volt igazgatója tulajdonából ’a katari múzeumok’ birtokába; náluk van a 250 millió dolláros Cézanne-kép, az egyik Kártyázók vagy egy másik, egy tájkép százmillióért; vagy Picasso Gyermek galambbal című alkotása, ez körülbelül ötvenmillió fontos magánvásárlás volt Nagy-Britanniában. És ez tényleg csak a jéghegy csúcsa. Ha egyszer megnyílik a katari múzeum – időpontja jó ideje csúszik, úgy tűnik, ott sincs azért olajból a kerítés –, azért nagy meglepetések érhetik majd a látogatót.” (Martos Gábor)
Ez csak néhány a sok érdekes mondat közül a szombati Magyar Nemzet Magazinból. Hetilap a napilapban – kritikus, korszerű, konzervatív. Keresse szombatonként!
Madárijesztő-tanfolyamot hirdetnek Szeged környéki cégeknél. Hogy mit? Hát madárijesztő-tanfolyamot. És aki azt gondolná, ez maga a megtestesült álommunka, nagyot téved. A minimálbér környéki fizetésért keményen meg kell dolgoznia annak, aki a világ talán legfurcsább idénymunkájára adja a fejét.
Hosszú évek óta kis túlzással együtt lélegzik a magyar és a nemzetközi műkincspiaccal, követi az árveréseket és a leütéseket. Néhány éve Műkereskedelem – Egy cápa ára című könyvében összegezte ezzel kapcsolatos tapasztalatait, és válaszokat keresett a sokakat izgató kérdésre, miért is kerülnek bizonyos műtárgyak annyiba, amennyibe. A MúzeumCafé nemrég leköszönő szerkesztőjével erről, valamint a jövő múzeumi térképéről, a Városliget-projektről is beszélgettünk többek között, s szóba került egy fura velencei fafaragvány, amely Martos Gábor szerint a világ legtökéletesebb tárgya.
Alig záratta le a nigeri kormány egy korábbi aranylelőhely területét, a lakosság újabb homokdűnére vetette rá magát. Ezrek kutakodnak. Ez a nyomorban tengődő nigeriek egyetlen reménysége, hogy valaha tisztességes életet éljenek.
Éppen száz évvel ezelőtt, 1917. május 13-án a portugáliai Fátima közelében három gyereknek megjelent Szűz Mária. Ferenc pápa ma kettejüket szentté avatja. A katolikusok álláspontja Fátima ügyében egyértelmű – ám az egyház nem „hitelesít” minden hasonló jelenséget.
Témák a Magazinból
A madárhessegetők tízparancsolata
Kalap, naptej – Örök háború a szárnyas patkányokkal (17., 20. oldal)
Ötvenmilliós paca
Martos Gábor a túlértékelt műkincsekről, a Városliget-projektről és arról, miért nem érdekli már az erdélyi magyar irodalom (18–19. oldal)
Az albérlet a huszonegyedik század nyerőgépe
A lakásváltás lehetetlen helyzetbe hozza a kisgyerekeseket: a tulajdonosok mindenre vágynak, csak családos bérlőkre nem (21. oldal)
Magyarok a Juan Toth utcában
„Elveszve” Argentínában: a pampákon újra egymásra találó honfitársaink (22–23. oldal)
Oda rúg ki a Szamosra
A szatmári emberek arról híresek, hogy rendben tartják magukat (22–23. oldal)
Aranyláz a pokol legmélyebb bugyrában
Rengetegen hiszik, hogy egy kapavágásnyira van tőlük a gazdagság (24. oldal)
Füstbe ment szláv testvériség
Minél jobban uszít a moszkvai propaganda Montenegró ellen, annál több orosz akar odautazni (25. oldal)
Tokaj, világ, örökség
A világ egyik legjobb borvidéke egyedülálló, valóban van reputációja, mégis még mindig kihagyott lehetőség (26. oldal)
Három titok
Száz éve jelent meg Szűz Mária Fátimában (27. oldal)
Egy szemérmes zseni
Sztankay István nagy titka „csak” ennyi: nagyon szerethető ember volt (29. oldal)
Tökéletes dolgok sorozatunk
A jégkorong esztétikája (32. oldal)
György Zsombor arról, bízhatunk-e vajon a bolti brokkoliban. Pápay György a nemzeti egyet(nem)értésről. Plusz Hegyi Zoltán, Lukács Csaba, Szörényi László, Benedek Szabolcs és Weiner Sennyey Tibor tárcái.
