„A legelkeserítőbb állapotokat viszont a gyermekosztályon tapasztaltam. A részleg vezetője elcsukló hangon mesélte, hogy a kórház 1973-as megnyitásakor tapasztaltak a jelenlegihez hasonló eseteket. Akkoriban voltak olyan alultáplált gyerekek, mint most, épp a napokban veszítettek el két csecsemőt, akik gyakorlatilag éhen haltak. A kórházban sem tudnak segíteni az alultápláltságon, hiszen például reggelire egy bollitót adnak, amely kukoricalisztből készült kis hurkát jelent. Tejpor nincs, tápszert nem ad az állam. A kórházban hallottakra rímelt egy korábban látott BBC-riport; a televízió szerint Venezuelában a gyermekhalandóság meghaladja a harminc százalékot. Hivatalos statisztika nincs, a kormány nem adja ki az adatokat.”
Ez csak néhány a sok érdekes mondat közül a szombati Magyar Nemzet Magazinból. Korszerű, kritikus, konzervatív – hetilap a napilapban. Keresse minden szombaton!
Munkatársunk a Baptista Szeretetszolgálat önkénteseként Venezuelába vitt életmentő gyógyszereket az ott élő magyaroknak. A világ legveszélyesebb városában nézte meg a hétköznapokat, és részt vett egy alternatív népszavazáson, amelynek eredményét a kormány nem ismeri el. Sokkoló riport egy olyan országból, amely egykor a térség leggazdagabb állama volt.
Laposa Bencével, a tó körüli borászokat, vendéglátóhely-tulajdonosokat tömörítő Balatoni Kör vezetőjével hekkről, borokról, ritkuló szőlőkről, „és nélküli betonozásról”, az állami szervek felelősségéről és arról beszélgettünk, hány embert bír el az idegenforgalom.
Több ezren érkeztek a pár száz fős Szamos-parti faluba, hogy megnézzék a hetvenes-nyolcvanas évek legendás együttesét, a Boney M.-et, pontosabban a Boney M. dalaival turnézó csapatot. A koncertet adó együttesről persze elmondhatják a fanyalgók, hogy nem valódi, de a település lakóival és vezetőjével, valamint a falunap résztvevőivel beszélgetve kiderült, hogy az itt élők problémái nagyon is azok. Kezdve a nagypolitikával, folytatva a rózsaszín vízben úszó csontokkal, az esős hétvégékkel és a száron maradó uborkával egészen a patkányok által felzabált csirkékig.
Szentpétervár olyan szimbólum, kép, sokszínű képes beszéd, amelyben tükröződik az egész újkori orosz történelem. Ez a város természeténél fogva művészi. Már csak azért is, mert nem ösztönösen, hanem egy elgondolásból, magával ragadó, ihletett ötletből, egy álom féktelen megvalósításának vágyából született. A pétervári író, Mihail Kurajev jellemzi így az Utazás Leningrádból Szentpétervárra című nagy esszéjében Oroszország második fővárosát. E szavak nyomába eredtünk, s megpróbáltuk megérteni a jelentésüket.
A Szabadság-szobor az idén hetvenéves. Hogy mikor van pontosan a születésnapja, azt többféleképpen lehet értelmezni. 1947. február 23-án a szobor már állt, az ünnepélyes avatást április 5-én tartották, de akkor sem volt még kész az emlékmű. A rövid határidő miatt a két mellékalaknak csak a gipszmintája készült el. A végleges bronzszobrok 1947 júliusában kerültek a helyükre. 26 méteres talapzaton egy 14 méter magas nőalak áll, kezében 16 mázsás pálmaággal. Egy korszak jelképe volt, aztán Budapest jelképe lett.
Témák a Magazinból
895 gramm
Kilátástalan helyzetben vannak a venezuelai magyarok, akik közül sokan hazánkba költöznének, dacára annak, hogy többük már a nyelvet sem beszéli (17., 21. oldal)
Többet nyújt, mint bármi más
Laposa Bence a hekk-hurka kultuszról, a retinánkba égett Balaton-képről és az állami szervek elképesztő felelősségéről (18–19. oldal)
Aranykonfetti és kovászos uborka
Boney M. a szamossályi falunapon – „Sok itt a munka, kevés a fizetés, miből lesz szórakozás?” (20. oldal)
Feladott polderek
Hollandia tanítja a világot, hogyan élhet együtt a vízzel (22–23. oldal)
Leborotvált bélbolyhok
Ledöntött gluténmítosz: csak a világ népességének egy százalékára veszélyes (22. oldal)
Jeszenyin, Snur és Kóbor Kutya
Pityer egyszerre zene, költészet, arisztokratikus finomság és bohém könnyedség (24–25. oldal)
Az identitárius mozgalom a tengerre megy
Fordulat a migránsválságban: ki fogja ki a vízből a menekülteket? (24–25. oldal)
Egy korszak jelképe volt, Budapest jelképe lett
A Szabadság-szobor története (1.) (26–27. oldal)
Államférfi a paradicsomkertben
Tények és tanúk: Szabad György történelmi levegőjű életútinterjúja (29. oldal)
Gazda Albert arról, hogyan győzte le Orbán Viktor Kossuth Lajost. Techet Péter az osztrák előre hozott választások kapcsán Christian Kern kancellár esélyeiről. Plusz Koncz Tamás, Hegyi Zoltán, Ugró Miklós, Lackfi János, Szenczi Tóth Károly és Weiner Sennyey Tibor tárcái.
