„Ez itt a mi kis szabadságharcunk. Hisszük, hogy a háztáji állattartás visszaállítható. A régi ember pontosan annyit tartott mindenből, amennyi kellett a megélhetéséhez. Ráadásul mindenből tartott, nem egy fajta intenzív tenyésztésére állt rá. A juhok adták a gyapjút, egy tehén mellett felnőtt két disznó is, mert bőven elég volt nekik az egészséges, fehérjében gazdag tejsavó.”
Ez csak néhány a számos érdekes mondat közül a szombati Magyar Nemzet Magazinból. Korszerű, kritikus, konzervatív – hetilap a napilapban. Keresse szombatonként!
Magyarország keleti csücskében, a Hegyköz csodás tájain eredtünk a kárpáti borzderes nyomába. Közben belekóstoltunk egy szabadságharcát folytató család mindennapjaiba, tehenet fejtünk, és csordát hajtottunk itatni. A Miklós család áldozatos küzdelmet folytat azért, hogy visszaadja a háztáji állattartás becsületét.
Lehet bármilyen nagy a saját veszteségünk, mindig vannak olyanok, akiket még nálunk is nagyobb igazságtalanság ért – mondja Tompa Andrea. A Kolozsváron született, ma már Magyarországon élő író, színikritikus, a Színház című folyóirat főszerkesztője legújabb, Omerta – Hallgatások könyve című regényében keveset emlegetett történetekről: a hóstátiak kálváriájáról, az egykor sztálini nyomásra létrejött magyar kirakattartományról, az 1956 utáni erdélyi megtorlásokról írt.
Tiborcz István „egyik érdekeltsége” megvette az évek óta fedél nélkül omladozó, klasszicista badacsonyi Ranolder-villát. Az egykori püspöki nyaraló fölé valószínűleg tető kerül, a Tiborcz István és Mészáros Lőrinc nevéhez kötődő felvásárlássorozat pedig folytatódik.
Ahol szép cölöpös faházak álltak sorba, ma fekete, kormos foghíjak emlékeztetnek a június végi tűzvészre. A Fertő tavi katasztrófában milliárdos kár keletkezett, a rendőrség nyomoz.
Témák a Magazinból
Szabadságharc a Hegyközben
Miklós Rudolf és családja hisz abban, hogy a háztáji állattartás visszaállítható: „A régi parasztember prémiumminőségű ételt fogyasztott” (17., 20. oldal)
Táposok és románok
Tompa Andrea a városi földészekről, látszatkereszténységről, az elmérgesedett magyar–magyar viszonyról (18-19. oldal)
