A Neander-völgyi ember emléke folytonos fejvakarásra készteti a modern embert. Vajon a saját fajunkhoz hasonlóan értelmes embernek kell-e tekintenünk kihalt unokatestvéreinket, vagy a többi elbukott, „alacsonyabb rendű” emberelődcsoport egyikének? A legfőbb kérdés pedig: valóban kihaltak-e minden nyom nélkül, vagy mi magunk valójában a Neander-völgyiek és a Homo sapiens hibridjei vagyunk? Nemrégiben három genetikai vizsgálatot is publikáltak, amelyek utóbbi forgatókönyvet erősítik.
A kétnyelvű emberek gondolkodási folyamatainak vizsgálata gyakorta kutatott területe a pszichológiának. Mára kiderült, hogy ha valakinek nem az anyanyelvén kell gondolkodnia és kommunikálnia, az jelentős hatást gyakorol a gondolataira is. Ez nem meglepő – gondolhatnánk –, hiszen ha valakinek keresnie kell a szavakat, nem tud arra koncentrálni, hogy racionális döntéseket hozzon. Csakhogy nagyon nem ez a helyzet.
Témák a Magazinból
Nádfedél és padlófűtés
Kádár János állítólagos gyerekszobája a nem is annyira finom múlthamisítás iskolapéldája (17., 20. oldal)
Recsegés-ropogás
Pléh Csaba a remélt megkeresésről, a provokatív CEU-ról és az utcán beszélt svábról (18–19. oldal)
A vásár fiai (2.)
A gábor cigányok és a cigodák esztétikája (21. oldal)
Jobbak a felnőtteknél
Elszálló pofonok helyett szeretetet és odafigyelést kínálnak a vajdasági Lurkóházak (22. oldal)
Kőkorszaki kuzinok kálváriája
A Neander-völgyiek génjeiből bármelyikünknek juthatott – A rég elfeledett rokon emléke számos betegségünkben vagy hajlamunkban tetten érhető (23. oldal)
Gyaloghíddilemma
Kétnyelvűség és racionalitás (24. oldal)
A Lenin-kártya
Elkerülhetetlen volt a bolsevikok hatalomra kerülése – vagy csupán a véletlen műve? (25. oldal)
Ezek ugyanazok
Kórházi kalandok a ma Magyarországán – „Ott álltam fél lábon a János-kórház traumatológiáján, kissé tanácstalanul, mitévő legyek” (26. oldal)
Zsidó lónak lenni
Egy ország pusztulásának története a német megszállástól az ostrom végéig (27. oldal)
