Mit csinálnánk? Jót röhögünk

Új „kulákok” Tengelicén. Interjú Molnár B. Tamással és Bittera Dórával. A kávé rehabilitációja. Magazin.

MN
2017. 12. 29. 16:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kárpátalja két – magyar szempontból is – legjelentősebb városában, Ungváron és Munkácson felújított, történelmünket is bemutató kiállítás várja a látogatókat. Ami meglepő: a magyar és ukrán történészek, muzeológusok egészen jól tudnak együttműködni, már csak nagypolitikai téren kelne el némi változás.

Arra a legbüszkébb, hogy anya. Saját négy gyermekéé és mellette még több százé. Igaz, ez a fajta anyaság sokszor emberpróbáló, de legalább annyira szép, mint amilyen nehéz. A tiszadobi gyermekotthon egykori igazgatója, a kecskeméti S. O. S. gyermekfalu otthonvezetője, Illésné Áncsán Aranka, vagy ahogy sokan nevezik, anyácska nemrég Richter Arany­anyu Díjat kapott.

Témák a Magazinból

Mit csinálnánk? Jót röhögünk
Hatalmas, vidám és igencsak különleges családként élnek Tengelic „kulákjai” – Csöpi, a vagány pesti nő a sajátjai mellett kilenc sérült gyerek vidéki felnevelésétől sem rettent meg (17., 20. oldal).

A robot nem tud kóstolni
Bittera Dóra és Molnár B. Tamás a rommá spékelt pulykáról és a túl rövid ideig seprőn hagyott pezsgőről (18–19. oldal).

Keserű igazság
„Elrabolja a gyerekek rózsás arcát és csillogó szemét” – Megdőlő tévhitek a kávéval kapcsolatban (21. oldal).

Eldobott kő
„A becsületes cigányt ugyanúgy megbecsülik a faluközösségben, mint ahogy megvetik a semmirevaló magyart, románt” – Kecseten lerombolták egy roma család házát (22. oldal).

Csak a bonjour
Abszurd nyelvháború mérgezi a békés hétköznapokat Kanadában (23. oldal).

Ingatag egyensúlyok
Kétezer-tizenhét a külpolitikában: az év, amikor Amerika kiszorult a Közel-Keletről (24–25. oldal).

„Rabok könnyét iszom”
Példás szakmai együttműködésnek köszönhetően nyílt meg a Kárpátalja történetét bemutató állandó kiállítás (24–25. oldal).

„Volt, aki tíz évig haragudott”
Illésné Áncsán Aranka a tiszadobi huszonhat évről, a fordított bögrékről és a „nem roma” roma gyerekekről (26. oldal).

Ugráló frekvenciák
Hedy Lamarr rendhagyó karriertörténete az Ekstasétól a köddé váláson és a vezeték nélküli kommunikáció megalapozásán át a Bécsi-erdőig (27. oldal).

„Beleláttam mártír lelkük mélységébe”
A cári család kivégzése rituális esemény volt: egy korszakkal és egy osztállyal végzett – Szécsi Noémi esszéje (28. oldal).

Babitsék a zombiapokalipszisben
Merész szerzői képregény született, amely akár újra felkeltheti az érdeklődést a Nyugat nagy nemzedéke iránt (29. oldal).

Lukács Csaba az 1989-es romániai eseményekről. Gazda Albert a koros borok koráról. Hegyi Zoltán, Szörényi László, Halász Margit és Győrffy Ákos tárcái.

###HIRDETES### 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.