Tízpercenként egy lövés

Magyar sorsok a háború sújtotta Szíriában. Koós János-interjú. A szocializmussal szembeszálló Remete. Magazin!

MN
2017. 12. 08. 6:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Börtönből való szabadulása után, 1960-ban költözött fel Némethy Jenő a Szendrőlád melletti hegy oldalába, egy maga eszkábálta kuny­hóba. A kommunista rendszer által többszörösen meghurcolt remete két év alatt emberfeletti munkával, rejtélyes módon középkori várat tárt fel a hegytetőn.

Hazánkban sem az art deco, sem a Bauhaus nem tudott meghatározó építészeti stílussá válni, hiszen amikor ezek az irányzatok fénykorukat élték (az 1920-as, 30-as és 40-es években), a magyar politikai berendezkedés nem kedvezett elterjedésüknek. Persze akadnak e stílusokban épült vagy legalább azokra hajazó épületek Magyarországon (főleg a fővárosban), ám azokat többnyire magánszemélyek vagy különféle szer­vezetek építették maguknak.

Cigánysoron született, tizenöt évesen szült először, és már hat gyermeke volt, amikor leérettségizett, majd diplomát szerzett. Bár az édesanyja eltiltotta őt a cigányoktól, most Kecskemét egyik legszegényebb részén működtet játszóházat hátrányos helyzetű gyerekek számára. A Védőháló Karitatív Egyesület alelnökeként a szervezet adományboltját vezeti, és önkéntesként dolgozik a kecskeméti református egyházközség cigánymissziójában is. Lacziné Somogyi Tímea Anna nemrég Richter Aranyanyu Díjat kapott.

Témák a Magazinból

Tízpercenként egy lövés
„Itt nagyobb szükség van rám, mint Magyarországon” – Magyar sorsok a háború sújtotta Szíriában (17., 20–21. oldal)

„Ha a humor meghal, öt perc múlva én is halott vagyok”
Koós János az ellopott oboáról, a Ferencvárosról és Latabár Kálmán csínytevéséről (18–19. oldal)

Fejét kőpárnára hajtotta
Kivonult a szocialista társadalomból, állítólag víziók segítették, hogy megtalálja egy középkori vár nyomait – A remete élete és tevékenysége mindmáig sokak számára eleven és felkavaró emlék (22–23. oldal)

Egy pofon, vagy kettő
„Hát tisztára sokkban voltak!” – Majdnem Olaszliszka Sályon (22–23. oldal)

Bauhaus a fürdőházban
Ha még élne, talán a létesítmény eredeti tervezője, Janáky István is szívesen látogatná a szépen rendbe tett Palatinust (24–25. oldal)

Kétszázezer tó és sok-sok nokiás doboz
Lenintől a Nightwishig: százéves lett Finnország (24–25. oldal)

Eszébe jutott, hogy befejezi a gimnáziumot
Lacziné Somogyi Tímea Anna szociológus előítéletekről, életre szóló hátrányokról és a lemoshatatlan barnaságról (26–27. oldal)

Shakespeare és a termodinamika második főtétele
Láng Benedek Galilei konfliktuskereséséről, a mágia modernitásáról és egy tudományos médiahackről (26–27. oldal)

Méteres plakátokkal a közönséget megmaszlagolni
Ady megmondja: bő száz éve írt pontos látlelet napjaink Magyarországáról – Meddig szabdalható egy életmű? (28. oldal)

A kegyetlen kelenföldi panellakó
„A rendszerváltás során és utána – bár Péter Gábor még élt – a nyilvánosságban nem vetődött fel politikai felelőssége” (29. oldal)

Stier Gábor Donald Trump döntéséről. Gazda Albert egy cseh borról. Hegyi Zoltán, Szántó T. Gábor, Kelecsényi László és Weiner Sennyey Tibor tárcái.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.