Tízpercenként egy lövés

Magyar sorsok a háború sújtotta Szíriában. Koós János-interjú. A szocializmussal szembeszálló Remete. Magazin!

Börtönből való szabadulása után, 1960-ban költözött fel Némethy Jenő a Szendrőlád melletti hegy oldalába, egy maga eszkábálta kuny­hóba. A kommunista rendszer által többszörösen meghurcolt remete két év alatt emberfeletti munkával, rejtélyes módon középkori várat tárt fel a hegytetőn.

Hazánkban sem az art deco, sem a Bauhaus nem tudott meghatározó építészeti stílussá válni, hiszen amikor ezek az irányzatok fénykorukat élték (az 1920-as, 30-as és 40-es években), a magyar politikai berendezkedés nem kedvezett elterjedésüknek. Persze akadnak e stílusokban épült vagy legalább azokra hajazó épületek Magyarországon (főleg a fővárosban), ám azokat többnyire magánszemélyek vagy különféle szer­vezetek építették maguknak.

Cigánysoron született, tizenöt évesen szült először, és már hat gyermeke volt, amikor leérettségizett, majd diplomát szerzett. Bár az édesanyja eltiltotta őt a cigányoktól, most Kecskemét egyik legszegényebb részén működtet játszóházat hátrányos helyzetű gyerekek számára. A Védőháló Karitatív Egyesület alelnökeként a szervezet adományboltját vezeti, és önkéntesként dolgozik a kecskeméti református egyházközség cigánymissziójában is. Lacziné Somogyi Tímea Anna nemrég Richter Aranyanyu Díjat kapott.

Témák a Magazinból

Tízpercenként egy lövés
„Itt nagyobb szükség van rám, mint Magyarországon” – Magyar sorsok a háború sújtotta Szíriában (17., 20–21. oldal)

„Ha a humor meghal, öt perc múlva én is halott vagyok”
Koós János az ellopott oboáról, a Ferencvárosról és Latabár Kálmán csínytevéséről (18–19. oldal)

Fejét kőpárnára hajtotta
Kivonult a szocialista társadalomból, állítólag víziók segítették, hogy megtalálja egy középkori vár nyomait – A remete élete és tevékenysége mindmáig sokak számára eleven és felkavaró emlék (22–23. oldal)

Egy pofon, vagy kettő
„Hát tisztára sokkban voltak!” – Majdnem Olaszliszka Sályon (22–23. oldal)

Bauhaus a fürdőházban
Ha még élne, talán a létesítmény eredeti tervezője, Janáky István is szívesen látogatná a szépen rendbe tett Palatinust (24–25. oldal)

Kétszázezer tó és sok-sok nokiás doboz
Lenintől a Nightwishig: százéves lett Finnország (24–25. oldal)

Eszébe jutott, hogy befejezi a gimnáziumot
Lacziné Somogyi Tímea Anna szociológus előítéletekről, életre szóló hátrányokról és a lemoshatatlan barnaságról (26–27. oldal)

Shakespeare és a termodinamika második főtétele
Láng Benedek Galilei konfliktuskereséséről, a mágia modernitásáról és egy tudományos médiahackről (26–27. oldal)

Méteres plakátokkal a közönséget megmaszlagolni
Ady megmondja: bő száz éve írt pontos látlelet napjaink Magyarországáról – Meddig szabdalható egy életmű? (28. oldal)

A kegyetlen kelenföldi panellakó
„A rendszerváltás során és utána – bár Péter Gábor még élt – a nyilvánosságban nem vetődött fel politikai felelőssége” (29. oldal)

Stier Gábor Donald Trump döntéséről. Gazda Albert egy cseh borról. Hegyi Zoltán, Szántó T. Gábor, Kelecsényi László és Weiner Sennyey Tibor tárcái.