„Az ének megemelt beszéd, a karácsony megemelt idő. Magasba ránt, magához ölel általuk az Isten. Az ének harmónia, megrezgeti a levegőt. A karácsony dallamtalan csend inkább, amelybe – mint minden rorátéra induló – beleremegünk. Jó lenne azt gondolni, hogy ezt keressük, amikor év közben magunkban énekelgetünk, de nem ilyen egyszerű. Az ének az emberi világnak adott darabka isteni. És persze a karácsony is. Nagyon nehéz lenne nélkülük. Az elején átkozottul zavarban vagyunk mindig, a végén pedig a meghökkenés marad.”
Ez csak néhány erős mondat a sok közül a szombati Magyar Nemzet Magazinból. Korszerű, kritikus, konzervatív – hetilap a napilapban. Keresse minden szombaton!
Csicskalét, patkányok, csontig hatoló hideg, roma és nem roma iskolák a kistelepüléseken – erősödő ország, szűnőfélben lévő szegénység a hivatalos kommunikációban. „A kis falvak szegényei nekik nem láthatók, pedig nagyon sokan vannak Olyan ez, mintha két univerzum lenne egymás mellett” – írja L. Ritók Nóra A nyomor széle blogjában. A Láthatatlan Magyarország című kötete, a blog szerkesztett változata nemrég került a könyvesboltokba.
November hetedikén délután tűz ütött ki a Veszprém megyei Magyarpolányban. Erdőszéli konténerház égett, alig egy óra alatt mázsányi koksz lett belőle, az ott lakó három férfinak annyija maradt, amennyit magán viselt. Nem helybeliek, „gyüttmentek” csupán, mégis összefogott értük a falu. És ha hiszünk abban, hogy minden rosszban van valami jó, nyugodtan mondhatjuk: talán a tűz kellett ahhoz, hogy sínre kerüljön a Ferenczi testvérek kisiklott élete.
Kevés olyan keresztény közösség van, amely az előző évtizedben annyit szenvedett volna, mint a szíriai. Az egyik legősibb keresztény gyülekezet az utóbbi hét évben számtalanszor került az iszlamisták célkeresztjébe, tagjai fele már elhagyta az országot. Akik kitartottak, most a karácsonyi ünnepekre készülődnek. Damaszkuszba látogattunk, hogy megnézzük, hogyan ünnepelnek a legveszélyeztetettebb keresztények.
A Moszkva központjában lévő lakás ablaka a Patriarsije prudira (Pátriárka-tóra) néz, amely a modern orosz irodalom egyik legfontosabb helyszíne. Itt játszódik Bulgakov A Mester és Margaritájának az első fejezete. A falon festmények, portrék, köztük az, amelyet François Mitterrand-ról készített. Kiváló környezet egy, a XX. századot átfogó beszélgetéshez. A most 88 éves Andreas Meyer-Landrut egykori moszkvai német nagykövet, külügyminiszter-helyettes egy ideje már kétlaki élete ugyanis olyan fordulatos, mint maga a XX. század.
Fűtetlen cellák, a munkaerő kizsákmányolása, verés – ez jellemezte a szovjet minta alapján 1945 után Magyarországon is felállított gyerekbörtönöket. Az egykori sátoraljaújhelyi intézmény két volt rabjával, Varjú Lászlóval és Kiss Lajos Istvánnal találkoztunk.
Témák a Magazinból
Várj, és ne félj!
Karácsonyi esszé (17. oldal)
Ott víz sincs
L. Ritók Nóra a sikerkommunikáció csapdáiról, a tanult tehetetlenségről és a XXI. századi nyomorúságról (18–19. oldal)
Fölfelé a lejtőn
A testvérek szomorú sorsa talán épp egy szerencsétlenségnek és egy falu összefogásának hála fordulhat jobbra (21. oldal)
Néma éjféli misék
A kilencvenöt éves Brusznyai József atya az ablaktalan zárkákban is látható keresztről és arról, hogy lett Isten mellett az állam szőlőmunkása is (22. oldal)
Apám, aki adventkor elment
Lukács Csaba esszéje (23. oldal)
Ezüstjászol a bombák alatt
Csákánnyal zúzni szét a szentek arcát – Szíria keresztényeinél jártunk (24–25. oldal)
A rendszer szembement az emberi természettel
Andreas Meyer-Landrut német diplomata Gorbacsov gyengeségéről, Kohl makacsságáról és a magyar határnyitásról (24–25. oldal)
Eleven bőrt súroló egyéni sérelem
„A Magyar Nemzetnél az ellenség beépült” – Negyven éve jelent meg Illyés Gyula hatalmas port kavaró tanulmánya a határon túli magyarságról (26. oldal)
Vattás krumpli
„Olcsó, nagy tömegű elítéltállomány”: gyerekbörtönök a szocializmusban (27. oldal)
Otthonos reményvesztettség
Egzisztencialista ambient Börzsöny-folk: a Bajdázó együttes Boldog a hegy című lemezéről (28. oldal)
Közös múlt, eltérő emlékezet
A hazai közvélemény hiteles törökképének megteremtése hívta életre a széles merítésű tanulmánykötetet (29. oldal)
Szerető Szabolcs a magyarok karácsonyáról. Gazda Albert a zöldségekről. Plusz Hegyi Zoltán, Benedek Szabolcs, Szenczi Tóth Károly és Weiner Sennyey Tibor tárcái. Részlet Térey János készülő regényéből.
