„A székelyek is a humoruknál maradtak. A kormányfő lemondása után futótűzként terjedt a közösségi oldalakon: Tudose lemondott, mire a Székelyföldön félárbócra engedték a székelyeket.” (Lukács Csaba)
Ez csak néhány erős mondat a sok közül a szombati Magyar Nemzet Magazinból. Korszerű, kritikus, konzervatív – hetilap a napilapban. Keresse minden szombaton!
Bár Magyarországon is van még mit finomítani az otthon szülés törvényi szabályozásán, a visegrádi országok közül eddig egyedül nálunk született rendelet róla. Ettől függetlenül várhatóan soha nem lesznek többen, akik a kórház helyett a saját lakásukat választják gyermekük világra hozásának helyszínéül (ez még ott sincs így, ahol régi hagyománya van az otthon szülésnek). Arra voltunk kíváncsiak, mi motiválja a „módszer” híveit és mi azokat, akik ellenzik a kiterjesztését.
Szép és elegáns lekerekítése lenne a nemzetközi karrierjének, ha a külföldön megszerzett tudást és tapasztalatot itthon kamatoztathatná – fogalmazott Lőrincz Balázs Bendegúz fej- és nyaksebészprofesszor, aki szerint a magyar egészségügyet meg lehet változtatni, csak tenni kell érte. A Németországban élő osztályvezető főorvos szabad idejében norvég szépirodalmat fordít magyarra, erről is kérdeztük, de szóba került a Willkommenskultur változása, a trükközések rendszere és az is, hogy miként lehet hazacsábítani a külföldön dolgozó orvosokat.
Volt már artista, bohóc, zsonglőr, állatidomár. Mátészalkán született, Budapesten tanult, és csaknem három évtizede a világ egyik legnagyobb és legszebb kőcirkuszát igazgatja. Támadott már rá barna medve, angol állampolgárságához pedig a királynő húga is gratulált. Endrész Lászlót a XII. Budapesti nemzetközi cirkuszfesztiválon a magyar cirkuszművészet népszerűsítéséért Pro Cultura Hungarica emlékplakettel tüntették ki.
A középkorban azért ittak sokan sört, mert azt a főzés során sterilizálták, így biztonságosabbnak számított, mint az ezerféle fertőzést terjesztő víz. Mára az ivóvízellátásnak és a csatornázásnak köszönhetően a nyugati világban drasztikusan csökkent a csapvíz veszélyessége. De a hülyeség terjedését ez nem képes megakadályozni. Amerikában a legújabb ezoterikus divat a tisztítatlan, úgynevezett nyers vagy élő víz fogyasztása.
Modern kori pápa megítélése nem volt még ilyen sokrétű, mint most Ferencé. A nem hívők körében talán a legnépszerűbb egyházfő, ám ez máris lezárhatatlannak tűnő vitákat generál a népszerűség kontra elvekhez ragaszkodás törésvonala mentén. A hívek szintén megosztottak, akad köztük, aki az egyház természetes fejlődéstörténetének részeként értelmezi Ferenc pápa kommunikációját, és így korszerű, az idők szavát értő vezetőnek tartja, de van, aki tévutakon bolyongó elöljárónak tekinti. De a legnagyobb tanácstalanság a szentatya személyével kapcsolatban talán mégis az egyházi elöljárók körében uralkodott el.
Theresa May brit miniszterelnök visszakozott, ebben a parlamenti ciklusban vélhetően már nem lesz szavazás Nagy-Britanniában a rókavadászat újbóli engedélyezéséről. Az arisztokrácia egyik legfennköltebbnek beállított, fél évezredes hagyományokra visszatekintő „sportja” során egyetlen puskalövés sem dördül el. Ehelyett a rókákat kutyákkal tépetik szét. Bár a kedvtelés másfél évtizede tiltott, illegálisan továbbra is él és virul.
Témák a Magazinból
Hosszú vajúdás
„Bugyit le, pólót fel!” – Pró és kontra az otthon szülésről a Geréb-ítélet után (17., 20. oldal)
Magyarország a legnagyobb kihívás
Lőrincz Balázs Bendegúz a magyar egészségügyről, a norvég kortárs irodalomról, a német társadalomról és a gyökerekhez való visszatérésről (18–19. oldal)
Sem drogok, sem trapéz!
Endrész László cirkuszművésszel a szelíd vadállatokról, az udvari telefonpóznáról és a világhírű magyar artistákról beszélgettünk (21. oldal)
Gyűlölt tisztaság
Az amerikai yuppie-k úgy veszik literenként 1800 forintért a baktériumtenyészetet, mint a cukrot (22–23. oldal)
Avokádórendőrök
Vagyonokat keresnek a zöldség (más vélemények szerint gyümölcs) mexikói termesztői, ami már a bűnszövetkezetek figyelmét is felkeltette (22–23. oldal)
Huszonegyedik századi hitviták
Lehet-e eretnek egy pápa, van-e esély az egyházszakadásra, mi állhat a katolikus egyházon belüli feszültségek hátterében? (24. oldal)
Nevek a kalapból
Hogy hívjunk, Macedónia? – Vita vádaskodásokkal, félelmekkel és provokációkkal (25. oldal)
„Azon túl őt már senki sem látta”
Új könyv Solymosi Eszterről – Tiszaeszlár a magyar eszmetörténet részeként viszonyulási ponttá vált (26–27. oldal)
A bilsdale-i kopók
Súlyosan kompromittált rókajóllét (26–27. oldal)
Egy „bolsevik” konzervatív modernista
Bár épületei a mai napig meghatározzák a városképet, Rimanóczy Gyula neve szinte teljesen kikopott a köztudatból (28. oldal)
Az ember: algoritmus
Mit üzen nekünk, ha Orbán Viktor Hararit olvas? (29. oldal)
Lukács Csaba székelyekről, románokról, zászlókról és akasztásról. Hegyi Zoltán Cseh Tamásról. Gazda Albert a rajnai rizlingről. Hegyi Zoltán, Szörényi László, Szántó T. Gábor és Weiner Sennyey Tibor tárcái.
