„Meg is kérdeztem Simon Miklóst, hogy akár a térség országgyűlési képviselőjeként, akár a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnökeként tett-e érdemi lépéseket, javaslatokat az ügyben. Érdeklődtem annak kapcsán is, kezdeményezi-e esetleg, hogy a Magyar Honvédség léptessen életbe szigorúbb protokollt az ukrán, illetve a román légtérből a magyarba »betévedő« csempészgépekkel kapcsolatban. Simon azonban nem válaszolt. Mindenesetre a DK-s Vadai Ágnes a szóban forgó bizottság összehívását kezdeményezi. Közleményében azt írja: »Tudni akarjuk, hogy hogyan történhetett meg az, hogy az évek óta határvédelemmel kampányoló Orbán Magyarországára háborítatlanul repült be egy kisrepülő!«”
Ez csak néhány erős mondat a sok közül a szombati Magyar Nemzet Magazinból. Korszerű, kritikus, konzervatív – hetilap a napilapban. Keresse minden szombaton!
Az, hogy csempészgépek érkeznek be Ukrajna felől a magyar légtérbe, feltehetően nem először fordul elő, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több településén is látni, illetve hallani vélték már a rendszerint igen alacsonyan, radar alatt repülő masinákat. Most fordult elő azonban először, hogy egy ilyen – ezúttal nem cigarettát, hanem migránsokat szállító – repülő, egy An–2 szó szerint a sárba ragadva a földön maradt Kállósemjén mellett. A személyzet elmenekült, a migránsok szétszéledtek, a nagypolitika pedig rászállt az ügyre. A községben tehát megjelent az illegális bevándorlás, de egyelőre nagyobb gondot okoz a folyamatos elvándorlás.
Szinte mindennap az ő munkájuk alapján döntünk róla, megveszünk-e valamit, elmegyünk-e egy előadásra, elgondolkodunk-e valamely társadalmi problémán. Nekik is köszönhetően kötődünk a kedvenc kávézónkhoz, legkedvesebb könyvünkhöz, élvezünk egy kiállítást, mégsem tudunk róluk szinte semmit. A rejtőzködő exhibicionisták, a grafikusok világáról a friss Arany Rajzszög díjast, Szabó Mártont kérdeztük.
Várnai Anna már régen rájött, hogy az elfogadáshoz az emberek hasán keresztül vezet az út. 2015-ben Pécsen megnyitotta Magyarország első roma lakáséttermét. A Kóstoldát elsősorban találkozási pontnak szánta többség és kisebbség között. Olyan helynek, ahol úgy lehet használni a „cigány” szót, hogy senki ne sértődjön meg. A Színes Gyöngyök Egyesület vezetőjét tavaly Baranyában az év emberének választották.
