„Sokan járnak a Lyukóvölgyből, köztudott, hogy ott van az ország egyik legnagyobb szegénytelepe. Jönnek a számozott utcákból kilakoltatottak, és a Miklós utcába járnak állami gondozottak is. Meggyőződésem, hogy ezekről a gyerekekről lemondott a hatalom. De nemcsak őket hagyta magára az állam, hanem az iskolában tanító pedagógusokat is. Ugyanis ha nyilvánvalóvá válik, hogy egy iskolának néhány év leforgása alatt teljesen meg fog változni a tanulói összetétele, és egészen más célokat kell kitűznie, mint addig, akkor erre az ott tanító tanárokat is fel kellene készíteni. Nem meglepő, ha egy pedagógus, aki huszonöt-harminc év tanítás után egyszer csak teljesen megváltozott környezetben találja magát, úgy dönt, hogy inkább másik munkahelyet keres.” (Szekrényes Miklós)
Ez csak néhány erős mondat a sok közül a szombati Magyar Nemzet Magazinból. Korszerű, kritikus, konzervatív – hetilap a napilapban. Keresse minden szombaton!
Különös, ámde felettébb értelmetlen verseny zajlik jó néhány éve Erdély északi, zömében románlakta falvaiban. A vetélkedés néhány évvel az után kezdődött, hogy az emberek tömegesen indultak Nyugat-Európába dolgozni. A hazaküldött eurókból házakat húztak fel, de ha a szomszédban emeletes otthon épült, akkor a szemben lakó kötelességének érezte eggyel több szintet építeni. Furcsábbnál furcsább betonmonstrumok létesültek azokban a falvakban, ahol mára csak az öregek maradtak. A nagy házakat télen kifűteni sem tudják; távolban dolgozó tulajdonosaik csak augusztusban használják őket pár hétig, amikor hazalátogatnak Romániába.
– Ezek a gyerekek farkastörvények által uralt világban élnek, hogyha ezt az iskola figyelmen kívül hagyja, akkor semmiféle hatást nem tud gyakorolni rájuk – mondja Szekrényes Miklós. A tanár, író, irodalomszervező és futballedző meggyőződése, hogy a fiatalokat a kortárs irodalom segítségével lehet az olvasás szeretetére nevelni. Hiszi, hogy azokkal a gyerekekkel is szót lehet érteni, akikről már lemondott a hatalom. Például a rap és a slam poetry segítségével. Ő maga nemrég jelentette meg első novelláskötetét.
Sikeres beavatkozáson vannak túl a bangladesi sziámi ikrek, akiknek a szétválasztását magyar orvosok vállalták el, ám még két súlyos operáció vár a lányokra. Pataki Gergely doktor, a gyerekeket kezelő orvoscsoport koordinátora, a bangladesi magyar alapítású plasztikai sebészeti missziók vezetője számol be a szenzációs műtétről.
Kétszáz éve jelent meg az irodalomtörténet talán legnagyobb hatású horrorregénye, a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz (jelentőségével csak a Drakuláé ér fel). Noha a regény nemcsak a maga korában, hanem még ma is tudományos fantasztikumnak számít, a szerző, Mary Shelley sokat merített a XIX. század első évtizedeinek főként a hivatalos fősodortól távolabb zajló emberélettani kutatásaiból. Merthogy az ő korában valóban próbálkoztak halottak újraélesztésével.
Hatvannyolc óra egy héten – ennyiben maximálták korábban a munkahetet Dél-Koreában, ami napjainkra valóságos demográfiai válsághoz vezetett. Az ország most valamelyest fellélegezhet, mert az új szabályok értelmében már „csupán” 52 órán át robotoltathatók a dolgozók. Számos országa van azonban a világnak, ahol csak álmodnak a napi nyolc óra munkáról – már ha van idejük alvásra.
Témák a Magazinból
A beton átka
Szegények Párizsban és extravagánsak otthon – Petruț Călinescu fotósorozata a Nyugat-Európában dolgozó román munkavállalók kettős életét tárja fel (17., 20. oldal)
Meseszag van
Szekrényes Miklós tanár, író és edző a foci lélekformáló erejéről, a rap és a slam poetry rokonságáról és a magukra hagyott diákokról (18–19. oldal)
Néhány tízezer forintból több élet is megmenthető
A bangladesi sziámi ikrek szétválasztásán dolgozó magyar orvoscsoport új módszere világraszóló példa lehet (21. oldal)
Életre kelt!
Frankenstein doktor felmenői, avagy hullarablók és újraélesztők a György kori Angliában
Golyóstoll hölgyek részére
Ha valaki fél a bukástól, sohasem juthat előre – tanítja az elvetélt találmányokat bemutató svéd múzeum (23. oldal)
Kaviccsal az ablakot
„A háborúk korszaka sosem ér véget” – Sokan úgy vélik, a nyugati világ védtelen a kibertámadásokkal szemben (24. oldal)
Heti nyolc és fél munkanap
Minél kevesebbet robotol valaki, annál produktívabb (25. oldal)
Fehérpartizánok
A lengyel fegyveres antikommunista ellenállás története tanulságos összevetést kínál a magyar és más illegális mozgalmak működésével (28. oldal)
Mi van, ha a NER a normalitás?
A szerző szerint a jelenleg tapasztalható „romlástudat” éppen annak a félreértésnek az egyik terméke, amely a magyar értelmiséget a rendszerváltáskor jellemezte (29. oldal)
Síppal, dobbal, szívószállal
Mankófuvola, dallampumpa, palackorgona, népi partvis – Kovács Gábor unortodox hangszerkészítőnél jártunk (32. oldal)
Kósa András Orbán Viktor felcsúti magányáról. Gazda Albert a bikavérek idei párbajáról. Hegyi Zoltán, Lackfi János, Szántó T. Gábor és Győrffy Ákos tárcái.
