Sikeres beavatkozáson vannak túl a bangladesi sziámi ikrek, akiknek a szétválasztását magyar orvosok vállalták el, ám még két súlyos operáció vár a lányokra. Pataki Gergely doktor, a gyerekeket kezelő orvoscsoport koordinátora, a bangladesi magyar alapítású plasztikai sebészeti missziók vezetője számol be a szenzációs műtétről.
Kétszáz éve jelent meg az irodalomtörténet talán legnagyobb hatású horrorregénye, a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz (jelentőségével csak a Drakuláé ér fel). Noha a regény nemcsak a maga korában, hanem még ma is tudományos fantasztikumnak számít, a szerző, Mary Shelley sokat merített a XIX. század első évtizedeinek főként a hivatalos fősodortól távolabb zajló emberélettani kutatásaiból. Merthogy az ő korában valóban próbálkoztak halottak újraélesztésével.
Hatvannyolc óra egy héten – ennyiben maximálták korábban a munkahetet Dél-Koreában, ami napjainkra valóságos demográfiai válsághoz vezetett. Az ország most valamelyest fellélegezhet, mert az új szabályok értelmében már „csupán” 52 órán át robotoltathatók a dolgozók. Számos országa van azonban a világnak, ahol csak álmodnak a napi nyolc óra munkáról – már ha van idejük alvásra.
Témák a Magazinból
A beton átka
Szegények Párizsban és extravagánsak otthon – Petruț Călinescu fotósorozata a Nyugat-Európában dolgozó román munkavállalók kettős életét tárja fel (17., 20. oldal)
Meseszag van
Szekrényes Miklós tanár, író és edző a foci lélekformáló erejéről, a rap és a slam poetry rokonságáról és a magukra hagyott diákokról (18–19. oldal)
Néhány tízezer forintból több élet is megmenthető
A bangladesi sziámi ikrek szétválasztásán dolgozó magyar orvoscsoport új módszere világraszóló példa lehet (21. oldal)
Életre kelt!
Frankenstein doktor felmenői, avagy hullarablók és újraélesztők a György kori Angliában
Golyóstoll hölgyek részére
Ha valaki fél a bukástól, sohasem juthat előre – tanítja az elvetélt találmányokat bemutató svéd múzeum (23. oldal)
